Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

A gazdag országok gyors olajstopja segíthet csak az éghajlatváltozás megfékezésében

Egy tanulmány a fejlett országoknak 12 év múlva teljes olajstopot hirdetne, a szegényebbek 28 évet kapnának ugyanerre.

A fosszilis tüzelőanyagokról való méltányos átállásról szóló kutatás szerint 2034-re kell a gazdag országoknak leállítaniuk az olaj- és gázkitermelést annak érdekében, hogy a világnak legalább 50 százalékos esélye legyen megelőzni egy pusztító éghajlati összeomlást.

A fosszilis tüzelőanyagoktól erősen függő nemzetek 2050-ig kaphatnának haladékot. A Manchesteri Egyetem Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpontjának jelentését Kevin Anderson vezetésével készítették el a The Guardian cikke szerint.

Méltányos módon, de muszáj cselekedni

Anderson szerint világos, hogy gyorsan cselekedni kell a fosszilis tüzelőanyagokkal működő gazdaságokban, de elengedhetetlen, hogy ezt igazságos és méltányos módon tegye meg a világ.

"Óriási különbségek vannak az országok között abban, hogy képesek-e megszüntetni az olaj- és gázkitermelést úgy, hogy közben fenntartják a gazdaságuk élénkségét és igazságos átmenetet biztosítanak polgáraik számára" – mondta.

A kutatás vizsgálta az egyes országok vagyonát és gazdaságuk függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megállapította, hogy számos szegényebb országot gazdaságilag és politikailag megnyomorítana az olaj- és gázkitermelésről való gyors leállás, míg a gazdagabb országok megengedhetnék maguknak a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés megszüntetését, miközben viszonylag jólétben maradnának.

Sokan csak szóban hirdetik ezt

"Ez az új tanulmány időszerű emlékeztető azzal kapcsolatosan, hogy minden országnak fokozatosan kell leállítania az olaj- és gázkitermelést. A gazdag országoknak a leggyorsabban, ugyanakkor

igazságos átmenetet kell biztosítani

az ettől függő munkavállalók és közösségek számára" – tette hozzá Christiana Figueres, az ENSZ korábbi éghajlat-változási főnöke.

Anderson szerint azonban sok gazdagabb ország még csak szóban hirdeti az igazságos leállással kapcsolatos eszméket.

"Nem látom, hogy a világ gazdagabb részein a politikai döntéshozók komolyan vennék az igazságosságot" – mondta.

A Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet megbízásából készült tanulmány számszerűsíti, hogy a jövőbeni olaj- és gáztermelés mennyiben felel meg az 1,5 Celsius-fokos felmelegedésre vonatkozó párizsi klímacélnak, és hogy ez mit jelent a globális olaj- és gázellátás 99,97 százalékáért felelős 88 ország számára.

Pontos tervet állítottak össze

A globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozásának 50 százalékos esélye érdekében a következőkre van szükség:

  • A 19 legnagyobb kapacitású országnak 2034-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 74 százalékkal kell csökkentenie. Ez a csoport a globális olaj- és gáztermelés 35 százalékát termeli ki, és ide tartozik az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek.
  • 14 nagy kapacitású országnak 2039-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 43 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok termelik a világ olaj- és gáztermelésének 30 százalékát, köztük említik Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és Kazahsztánt.
  • 11 közepes kapacitású országnak, 2043-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 28 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Kínát, Brazíliát és Mexikót.
  • 19 alacsony kapacitású országnak 2045-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 18 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a globális olaj- és gáztermelés 13 százalékát termelik ki, köztük említik Indonéziát, Iránt és Egyiptomot.
  • A 25 legalacsonyabb kapacitású országnak 2050-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig 14 százalékos csökkentéssel. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Irakot, Líbiát, Angolát és Dél-Szudánt.

A tanulmány megállapította, hogy a szegényebb országoknak még ilyen határidővel is pénzügyi támogatásra lenne szükségük az átálláshoz, ha el akarják kerülni a súlyos gazdasági és politikai problémákat.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Súlyos csapást szenvedett el az éjjel Ukrajna, 77 ukrán drónt lőttek le az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Súlyos csapást szenvedett el az éjjel Ukrajna, 77 ukrán drónt lőttek le az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Éjszakai, összehangolt légicsapást mértek az orosz erők a közép-ukrajnai Kremencsuk infrastruktúrájára, ami kiterjedt áram- és vízkimaradásokat okozott – közölte vasárnap Vitalij Maleckij polgármester. Az orosz légvédelem vasárnap 77 ukrán drón megsemmisítéséről számolt be. Szombaton az ukrán elnök Donald Trump különmegbízottjával tárgyalt telefonon. Szintén tegnapi hír, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×