eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

A gazdag országok gyors olajstopja segíthet csak az éghajlatváltozás megfékezésében

Egy tanulmány a fejlett országoknak 12 év múlva teljes olajstopot hirdetne, a szegényebbek 28 évet kapnának ugyanerre.

A fosszilis tüzelőanyagokról való méltányos átállásról szóló kutatás szerint 2034-re kell a gazdag országoknak leállítaniuk az olaj- és gázkitermelést annak érdekében, hogy a világnak legalább 50 százalékos esélye legyen megelőzni egy pusztító éghajlati összeomlást.

A fosszilis tüzelőanyagoktól erősen függő nemzetek 2050-ig kaphatnának haladékot. A Manchesteri Egyetem Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpontjának jelentését Kevin Anderson vezetésével készítették el a The Guardian cikke szerint.

Méltányos módon, de muszáj cselekedni

Anderson szerint világos, hogy gyorsan cselekedni kell a fosszilis tüzelőanyagokkal működő gazdaságokban, de elengedhetetlen, hogy ezt igazságos és méltányos módon tegye meg a világ.

"Óriási különbségek vannak az országok között abban, hogy képesek-e megszüntetni az olaj- és gázkitermelést úgy, hogy közben fenntartják a gazdaságuk élénkségét és igazságos átmenetet biztosítanak polgáraik számára" – mondta.

A kutatás vizsgálta az egyes országok vagyonát és gazdaságuk függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megállapította, hogy számos szegényebb országot gazdaságilag és politikailag megnyomorítana az olaj- és gázkitermelésről való gyors leállás, míg a gazdagabb országok megengedhetnék maguknak a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés megszüntetését, miközben viszonylag jólétben maradnának.

Sokan csak szóban hirdetik ezt

"Ez az új tanulmány időszerű emlékeztető azzal kapcsolatosan, hogy minden országnak fokozatosan kell leállítania az olaj- és gázkitermelést. A gazdag országoknak a leggyorsabban, ugyanakkor

igazságos átmenetet kell biztosítani

az ettől függő munkavállalók és közösségek számára" – tette hozzá Christiana Figueres, az ENSZ korábbi éghajlat-változási főnöke.

Anderson szerint azonban sok gazdagabb ország még csak szóban hirdeti az igazságos leállással kapcsolatos eszméket.

"Nem látom, hogy a világ gazdagabb részein a politikai döntéshozók komolyan vennék az igazságosságot" – mondta.

A Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet megbízásából készült tanulmány számszerűsíti, hogy a jövőbeni olaj- és gáztermelés mennyiben felel meg az 1,5 Celsius-fokos felmelegedésre vonatkozó párizsi klímacélnak, és hogy ez mit jelent a globális olaj- és gázellátás 99,97 százalékáért felelős 88 ország számára.

Pontos tervet állítottak össze

A globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozásának 50 százalékos esélye érdekében a következőkre van szükség:

  • A 19 legnagyobb kapacitású országnak 2034-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 74 százalékkal kell csökkentenie. Ez a csoport a globális olaj- és gáztermelés 35 százalékát termeli ki, és ide tartozik az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek.
  • 14 nagy kapacitású országnak 2039-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 43 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok termelik a világ olaj- és gáztermelésének 30 százalékát, köztük említik Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és Kazahsztánt.
  • 11 közepes kapacitású országnak, 2043-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 28 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Kínát, Brazíliát és Mexikót.
  • 19 alacsony kapacitású országnak 2045-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 18 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a globális olaj- és gáztermelés 13 százalékát termelik ki, köztük említik Indonéziát, Iránt és Egyiptomot.
  • A 25 legalacsonyabb kapacitású országnak 2050-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig 14 százalékos csökkentéssel. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Irakot, Líbiát, Angolát és Dél-Szudánt.

A tanulmány megállapította, hogy a szegényebb országoknak még ilyen határidővel is pénzügyi támogatásra lenne szükségük az átálláshoz, ha el akarják kerülni a súlyos gazdasági és politikai problémákat.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×