A hazai sörgyártás kezdetben háziipari, illetve céhes keretek között folyt, majd az egyre növekvő igényeket a 19. század első felétől kezdve nagyipari sörfőzdék elégítették ki. (Forrás: Magyarországi sörtörténet). A hazai sörgyárak napjainkban is meghatározó szerepet töltenek be a termelésben – 2020-ban a sörgyártás kibocsátásának 97 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások állították elő – a kínálatot a reneszánszukat élő kisüzemi, kézműves termékeket gyártó sörfőzdék egészítik ki. Utóbbiak piaci pozícióinak kedvezőbbé válásához hozzájárulhat a kereskedelmi törvény 2020. évi módosítása – olvasható a KSH összefoglalójában.

A sörgyártás a 2010-es évek első felében változatosan alakult, majd 2015 és 2019 között folyamatosan nőtt. 2020-ban azonban a kibocsátás (100,3 milliárd forint) volumene a 2010-es években nem tapasztalt mértékben, 13 százalékkal visszaesett. A nagymértékű csökkenést

jelentős részben a Covid-19-járvány miatti fogyasztáskiesés okozta.

A korlátozások nyomán a tavaszi és a késő őszi hónapokban a vendéglátóegységek bezártak, vagy csak korlátozottan fogadhattak vendégeket, a sörgyárak és a sörfőzdék által támogatott kulturális és sportrendezvények, fesztiválok, város- és falunapok pedig többnyire elmaradtak. 2020-ban az élelmiszeripari kibocsátás 2,6 százalékát adta a sörgyártás.

A sörgyártás értékesítési szerkezetében jóval nagyobb a hazai piac szerepe, mint az élelmiszeriparban – teszi hozzá a hivatl. 2010 és 2020 között a söripari vállalkozások éves árbevételének 94–96 százaléka belföldi eladásokból származott, miközben ez az arány az élelmiszeriparban jellemzően 59–69 százalék között mozgott. A sörgyártás az elmúlt évtizedben az élelmiszeripar belföldi eladásainak évente mintegy 4–6 százalékát tette ki, exportrészesedése azonban az 1 százalékot sem érte el.

A sörgyártásban a feldolgozóipar számos területéhez hasonlóan alacsony a készletre termelés, így az eladások túlnyomó többségét kitevő belföldi értékesítés évenkénti volumene a termeléshez hasonlóan változott, a forgalom kis hányadát kitevő export viszont erőteljesen ingadozott.

A növekvő import hatására 2014-től nőtt a hazai sörkínálat

A magyarországi sörkínálatot alapvetően a hazai termelés biztosítja, aminek részesedése a felhasználásból a 2010-es évek végére csökkent, mivel egyre nagyobb mennyiségű külföldi sör jelent meg a hazai piacon, színesítve a kínálatot. Az import tíz év átlagában a fogyasztás 18 százalékát adta, 2019-ben azonban már majdnem 26 százalékát.

Hazánk a sör külkereskedelmi forgalma alapján nettó importőr,

a vizsgált időszakban évente átlagosan 2,4-szer nagyobb mennyiséget hoztunk be külföldről, mint amennyit exportáltunk. 2010 és 2019 között a kivitel a hazai sörtermelés 8,0 százalékát tette ki.

A sörfogyasztók többsége férfi, középfokú végzettséggel rendelkezik

A sör népszerűségét jelzi az is, hogy azok közül, akik 2019-ben legalább hetente egyszer fogyasztottak szeszes italt, 63 százalékuk ivott sört (is). A legalább heti egy alkalommal valamilyen sörkészítményt fogyasztók túlnyomó többsége férfi (86 százalék). Az átlagos sörfogyasztó férfi (az európai lakossági egészségfelmérés eredményei szerint)

47 éves, középfokú végzettséggel rendelkezik (59 százalék), hetente átlagosan 2,8 liter sört iszik.

A sörivó férfiak átlagéletkora szinte megegyezik a 15 éves és annál idősebb népesség jellemzőjével (46,3 év), a nőké némileg alacsonyabb annál (50,1 év). A legalább heti egyszer sört fogyasztó férfiak iskolai végzettsége az átlagnak megfelelően alakul, hiszen arányaiban közel ugyanannyian rendelkeznek középfokú végzettséggel, mint a 15 éves és annál idősebb férfiak (60 százalék). A sörivó nők között viszont a 15 éves és annál idősebb nőkhöz képest (52 százalék) felül vannak reprezentálva a középfokú végzettségűek.

A hétköznapi hajtás után szombaton fogy a legtöbb sör

A hétfőtől többnyire csütörtökig tartó mérsékelt sörfogyasztás a hétvégéhez közeledve pénteken némileg megemelkedik. A 2014. évi adatfelvételhez hasonlóan 2019-ben is szombaton volt a legmagasabb (6,6 deciliter), kedden a legalacsonyabb (2,4 deciliter) az elfogyasztott sörmennyiség. Bár a hetente legalább egyszer sört fogyasztók aránya a 15 éves és annál idősebbek körében 2014 és 2019 között 14 százalékról 16 százalékra emelkedett, egy átlagos héten mégis kevesebb sört iszunk, mint azelőtt. Úgy tűnik, hogy a magyarokat a korábbiaknál mértéktartóbb sörfogyasztás jellemzi, ami vélhetően a növekvő sörárakkal, valamint a lakosság alkoholfogyasztási szokásainak kedvezőbbé, tudatosabbá válásával is összefüggésbe hozható.

A sörfogyasztási szokásaink korcsoportonként különböznek. A 45–59 és a 60–74 évesek (egyaránt 2,9 liter) fogyasztották átlagosan a legtöbb, a röviditalokat előnyben részesítő legfiatalabb és az elsősorban a bort választó legidősebb korcsoport tagjai pedig a legkevesebb (2,1 liter) sört hetente. A napi szintű fogyasztási adatokban a férfiak esetében a 15–29, valamint a 30–44 éveseknél mutatható ki a legnagyobb különbség.

Az életkor előrehaladtával az egyes napokon megivott sör mennyisége kiegyenlítődik.

A nők körében az egyik legnagyobb sörivónak számító 45–59 éveseknél tér el leginkább egymástól a hét egyes napjain elfogyasztott átlagos sörmennyiség, a legkevésbé pedig az idősebb, legkisebb fogyasztású korcsoport tagjairól állapítható meg ugyanez. Érdekesség, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozó nőknél nem szombaton, hanem pénteken fogyott a legtöbb sör 2019-ben.

Azok, akik házastársukkal élnek, átlagosan több sört fogyasztanak hetente (2,8 liter), mint az élettársak (2,4 liter) és az egyedül élő személyek (2,6 liter),

ami részben a korösszetétellel is magyarázható. Előbbiek körében ugyanis jóval magasabb a legnagyobb sörfogyasztónak számító 45–74 év közöttiek aránya, mint utóbbiak esetében. A hetente elfogyasztott átlagos sörmennyiség a fiatalabb korösszetételű élettársak esetében volt a legalacsonyabb, aminél az egyedül élő személyeké is magasabb volt.

Az élettárssal élő nők kivételével párkapcsolattól és nemtől függetlenül a legtöbb sör szombaton fogyott. Bár a hetente elfogyasztott sör átlagos mennyisége az élettársak körében volt a legalacsonyabb, a napi átlagos sörfogyasztás tekintetében a férfiak közül az élettárssal élőknél találhatjuk a legkiugróbb értékeket: a napi átlagos fogyasztásuk 2,1 és 7,9 deciliter között mozgott egy átlagos héten.

A sörfogyasztási szokások az iskolai végzettséggel is összefüggésbe hozhatók.

Az alacsonyabb iskolai végzettségű sörivók átlagos fogyasztása magasabb, az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezőké alacsonyabb.

A hetente legalább egyszer sörivók közül azok, akik legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamát végezték el, vagy érettségivel nem záruló középfokú végzettségük volt, fogyasztották átlagosan a legtöbb (2,9, illetve 2,9 liter), a diplomások és az érettségizettek pedig a legkevesebb sört egy héten (2,6 és 2,3 liter). Bár a felsőfokú végzettségűek közül fogyasztottak arányaiban a legtöbben legalább heti rendszerességgel valamilyen alkoholtartalmú italt, mértékletesebb sör-, bor-, pezsgő- és rövidital-fogyasztás jellemezte őket, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket.

Iskolai végzettségtől függetlenül sörfogyasztás terén szintén a szombat emelkedik ki a férfiak és a nők körében is. A hét egyes napjait nézve az elfogyasztott sör mennyiségében a heti legtöbb sört fogyasztó férfiaknál a legfeljebb alapfokú (3,1–8,3 deciliter között ingadozott), a nőknél a felsőfokú végzettségűek között található a legnagyobb különbség (0,4–4,1 deciliter között alakult).

Az, hogy hetente átlagosan mennyit fogyasztanak a sörivók, településtípusonként és regionális szinten is jelentős különbségeket mutat. Míg a fővárosban a legkevesebb (heti 2,2 liter), addig a többi, kisebb lélekszámú városban (2,8 liter), valamint a községekben (2,8 liter) a legtöbb sör 2019-ben fogyott.

A budapestieket nemcsak a sör, hanem a bor, pezsgő és a rövidital esetében is visszafogottabb fogyasztás jellemezte, mint a községek lakóit.

A hetente elfogyasztott sörmennyiség rangsorában a Dél-Alföldön élők állnak az első (3,1 liter), a főváros lakói pedig az utolsó helyen.

Mindegyik régióban – más vizsgált dimenziókhoz hasonlóan – a szombat számít a sörivás szempontjából a legnépszerűbb napnak, a legkevésbé preferált nap azonban eltérően alakul.

Budapesten viszont a pénteki átlagos fogyasztás alig marad el a szombatitól.

2020-ban lassult a sör 2017 óta tartó áremelkedése

Az elmúlt évtizedet jellemző termelési, piaci tendenciák (kínálati oldal) és fogyasztási szokások (keresleti oldal) részben tükröződnek az árak alakulásában. 2020-ban a fogyasztási kiadások 2,6 százalékát képviselő sör éves fogyasztói átlagárának növekedése 2010 és 2014 között kisebb megszakításokkal mérséklődött, ezután 2 éven keresztül a sör ára lényegesen nem változott.

2017 és 2019 között az éves drágulás kissé felerősödött. Az áremelkedés mértéke 2020-ban elmaradt az előző évitől, többek között a járvány miatt megváltozott keresleti-kínálati viszonyok hatására. Összességében

2020-ban a sör ára átlagosan 25 százalékkal magasabb volt 2010-hez képest,

az általános árszínvonalhoz hasonló mértékben változott. Ebben az időszakban a sör a bornál valamivel nagyobb, az égetett szeszes italoknál viszont jóval kisebb mértékben drágult.

2010 és 2020 között a hagyományos világos sörök ára nagyobb mértékben emelkedett, mint a minőségi söröké, így a köztük lévő árkülönbség szűkült. 2010-ben a palackozott világos söröket a minőségi söröknél átlagosan 27, 2020-ban már csak 15 százalékkal olcsóbban kínálták.

A sörfogyasztásnak hazánkban is kialakult a kultúrája – összegzi a KSH. Az importnak és a hazai sörgyártásnak köszönhetően egyre több fajta hazai és külföldi sör közül választhatunk. Függetlenül attól, hogy hány évesek, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, és melyik régióban élnek, a munkával, tanulással, ügyintézéssel töltött hétköznapok után szombaton a pihenés mellett sokan sört fogyasztanak.

A teljes kiadvány itt érhető el.