A már 2019-ben lassuló lakáspiacon a koronavírus-járvány időben előre hozta a várt ciklusváltást. A forgalom visszaesése és az árszint korrekciója jelenleg Budapestet, illetve a nagyobb városokat érinti leginkább - olvasható ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérképéből, amelyet idén már másodszor készítettek el.

A NAV idei első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés éves szinten, országosan 4,2 százalékos drágulást mutat. A KSH adatai szerint az első negyedévben 18 százalékos, míg a második három hónapban egyharmados forgalmi csökkenés látszik most, a tavalyi hasonló időszakkal összevetve. Ezen belül is Budapesten jelentősebb a visszaesés. Így nem meglepő, hogy

a megyei jogú városok és a kisebb városok Budapestnél jobban drágultak,

sőt a fővárosban negyedéves szinten már árcsökkenés látszik.

„A lakótelepi lakások átlagára az egyéb, tégla építésű lakásokhoz hasonlóan 4 százalékkal nőtt. Megtört tehát a többéves trend, miszerint a lakótelepi drágulás üteme meghaladja a többi ingatlantípusét. Mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 339 ezer forintos négyzetméterárat” – közölte Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A drágulási ranglista élén olcsóbb megyék állnak (Heves, Békés, Tolna, 20-27 százalék), az árlista élén pedig Budapest (645 ezer forint négyzetméterenként), Pest megye és Győr környéke.

Idén eddig a legolcsóbb nagyvárosunk, Salgótarján drágult legnagyobb ütemben, 16 százalékkal. Nógrád megye székhelye már tavaly is dobogós volt, így itt bő másfél év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagár. A legdrágább Debrecen (419) mellett mostanra Székesfehérvár, Veszprém és Győr is átlépték a 400 ezres négyzetméterenkénti árszintet.

Budapesten belül idén eddig a XXII. kerületben nőtt legjobban, 20 százalékkal.

„A koronavírus hatásaként a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) mélyrepülésével tovább erősödő piaci tendenciát mutatja, hogy 2019 után ismét az I. és az V. kerületek szerepelnek a lista végén. A korábban az áremelkedés ütemében évekig éllovas, egyik fő befektetési helyszín V. kerületben hajszálnyival, a budai presztízskerületben pedig 2 százalékkal csökkent egy év alatt az átlagár. Ez mindenképpen beszédes, hiszen utoljára 2014-ben állt negatív előjel bármelyik fővárosi kerület árváltozás mutatója előtt” – ismertette az adatokat Valkó Dávid. Ennek ellenére továbbra is bőven a főváros V. kerülete vezeti a budapesti árrangsort, 941 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől a második legdrágább – a három helyezést javítva az I. kerülettel helyet cserélő – XII. kerület átlagára 120 ezer forinttal marad el. A 800 ezres szint fölé még a II. és a VI. kerületek jutottak.

Járványhatások még

2019-ben elkezdődött, de a koronavírus hatására idén felerősödő forgalomcsökkenés miatt idén a tavalyi 157 ezer után 130 ezer körül, 2021-ben pedig nagyjából 140 ezer környékén alakulhat majd az adásvételek száma. A főváros és a megyeszékhelyek lakáspiaci súlya folyamatosan csökken, miközben a kisebb városok és a községek együttes piaci részaránya növekszik. Ebben fő szerepe lehet a MÁP+ befektetési kereslet elszívó hatásának, valamint a falusi CSOK tavalyi bevezetésének.

Bár a lakásárak emelkedése ideiglenesen megtorpant, a bérleti díjak – vélhetően tartós – csökkenése a bérleti hozamokat tovább erodálta idén.

Az, hogy

az áremelkedés eddigi meredek üteme idén megtört, önmagában kedvező előjel a lakásvásárlás előtt állóknak.

Az elméleti lakáshoz jutási idővel, illetve annak alakulásával szemléltethető, hogy a lakásárak és a jövedelmek függvényében hogyan változik az egyszeri lakásvásárlók lehetősége. Példájában az elemzés két teljes átlagjövedelemmel, illetve ezek rendszeres, havi szintű 30 százalékos megtakarításával kalkulálnak, arra keresve a választ, hogy melyik megyében hány évbe telne így hitel és bármiféle támogatás nélkül összespórolni egy 60 négyzetméteres lakást.

Országos átlagban 14-ről 12,7 évre csökkent az elméleti lakáshoz jutási idő 2019 teljes év és 2020 első féléve között.

Országos szinten a 2021 januárjától bejelentett Otthonteremtési Program elemei (5 százalékos újlakás-áfa, mely CSOK esetén visszaigényelhető; illetékmentes vásárlás CSOK-kal; lakásfelújítási költség felének – maximum 3 millió Ft erejéig – támogatása gyermeket nevelőknek; CSOK felvétel lehetősége tetőtérben önálló lakás kialakítására; közjegyzői díjak maximalizálása) élénkülést hozhatnak jövő évtől.