Érezhetően erőteljesebbé vált a lakossági kedv, ami a rövid távú felújítási és korszerűsítési terveket illeti, vagyis körülbelül 500 ezer lakáson végezhetnek el kisebb–nagyobb munkálatokat a következő egy évben, ami a teljes lakásállomány 13 százalékát érinti.
A legjelentősebb várakozásokkal a családi házak lakói élnek, ők közel kétszer annyian szeretnének felújítani, illetve korszerűsíteni, mint a panellakásban élők, míg a téglaépítésű társasházi lakásokban élők várakozásai az említett két csoport között foglalnak helyet – ismertette az InfoRádiónak a GKI gazdaságkutató igazgatója. A régiókat tekintve inkább a közép-magyarországi, a közép-dunántúli, valamint a dél-alföldi területeken mértek az országos átlagot meghaladó terveket.
Petz Rajmund tájékoztatása szerint
a koronavírus-járvány nem befolyásolta negatívan a piacot:
az áprilisi mérésük alkalmával nem tapasztaltak visszaesést, sem negyedéves, sem éves alapon. A mostani 13 százalék pedig az egy évvel ezelőttihez képest is egy nagyjából másfél százalékkal magasabb.
Tehát egy olyan piacról lehet beszélni, ahol inkább jót tett a koronavírus–járvány, vélhetően azon a hatáson keresztül, hogy némileg csökkent az új, illetve használt lakások beszerzése, így az emberek referenciája átalakult, és egyre többen szeretnék a meglévő otthonaikat komfortosabbá, korszerűbbé, energia-hatékonyabbá tenni – tette hozzá a szakember.