2010-ben a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 152 ezer volt, azóta a boltos kör folyamatosan szűkül, 2019-ben már 25 ezerrel kevesebb értékesítőhelyre mehettünk vásárolni. Szerepet játszott ebben a fogyasztói piac, a vásárlási szokások folyamatos átalakulása, ami világszerte jellemző, így például a webkereskedelem térhódítása, de a nagyobb alapterületű áruházak súlya is – írja a blokkk.com.
Eltérő ütemben, de csaknem minden áruterületen csökkent a boltok száma. Ruházati, cipőboltból például 2015-ben közel 22 ezer volt, 2019-ben háromezer-négyszázzal kevesebb. De csökkent a bútorboltok, játékboltok, könyvesboltok vagy éppen az elektromos háztartási cikk boltok száma is. Az öt és fél ezer használtcikk-bolt ezerrel kevesebb az öt évvel korábbinál. Kivétel volt a benzinkút, valamint a jármű- és alkatrész-kereskedelem
A boltszám csökkenésének szenvedői elsősorban azok a települések, ahol már az utolsó bolt is bezárt, öt éve 197 ilyen település volt, most ez a szám 289.
A bolthálózat alapterülete az elmúlt öt esztendőben alig változott, 17,4-17,5 millió négyzetméter volt. Az átlagos bolt alapterület 2019-ben 137 négyzetméter volt, ez 2015-ben még 124 négyzetméter volt. 2019-ben a legnagyobb átlagos boltos alapterület az autószalon volt, közel félezer négyzetméterrel. A bútor-, vagy a barkácsáruházak átlagos alapterülete 300 négyzetméter körül járt, az élelmiszerboltoké közelítette a 200 négyzetmétert. A legkisebb az óra-ékszerbolt volt, 32 négyzetméterrel.