Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A Telenor logója a Telenor Magyarország Zrt. törökbálinti székházában lévő üzletben 2012. augusztus 1-jén.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Koronavírus – a Telenornál nem bízták a véletlenre

A járványügyi helyzetben számos megelőző intézkedést vezetett be már március közepétől a Telenor Magyarország, hogy védje a munkavállalóit és az ügyfeleket. Aki teheti otthonról dolgozik, a Telenor üzleteiben pedig fokozott védelem mellett, mindenki maszkban fogadja az ügyfeleket, akiktől szintén elvárják a maszk viselését. Ha szükséges, lelki segítséget is adnak a dolgozóknak – mondta az InfoRádiónak a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A Telenor Magyarország március eleje óta arra kérte valamennyi munkatársát, hogy amennyiben ez lehetséges, ne utazzanak külföldre, ellenkező esetben jelentsék le ezt. A társaság azt kis kikötötte dolgozóinak, amennyiben Magyarországnál fertőzöttebb országban jártak, két hétre maradjanak otthoni karanténban – ismertette a társaság HR vezérigazgató-helyettese.

Endrei-Kiss Judit hangsúlyozta továbbá, a cégnél nem volt fertőzés, illetve annak gyanúja sem, amikor március 13-án úgy döntöttek, bezárják a törökbálinti irodaházukat. Egyszerűen úgy vélték,

így biztosított munkatársaik és családtagjaik egészségének a garantálása, valamint a biztonságos munkavégzés és a munkahelyek védelme, amit kiemelt prioritásnak tekint a vállalat,

hogy kollégáik egzisztenciálisan is rendben vészeljék át a mostani időszakot. Az alkalmazottak jelentős része jelenleg home office keretében látja el feladatait, ez alól kivételt jelentenek a bolthálózat dolgozói.

A mobilszolgáltatónál fontosnak tartják továbbá, hogy a dolgozók mellett az ügyfeleik egészségét is megóvják, ezért a bolti kollégák el vannak látva védőkesztyűvel, és maszkkal, amelyet kötelező jelleggel kell viselniük, és folyamatosak a fertőtlenítések is. Bevezették, hogy

egyszerre csak annyi ügyfél tartózkodhat az ügyféltérben, amennyit épp kiszolgálnak, és csak úgy engedik be őket, ha maszkot, vagy sálat viselnek az arcuk előtt.

Az említett biztonsági intézkedéseket a Telenor nagyon komolyan veszi és egyben kéri az ügyfelei együttműködését is – emelte ki Endrei-Kiss Judit.

Az interjúban az is elhangzott, hogy a bejárók között két munkacsoportot különböztetnek meg: azok, akik alapvetően home office-ban vannak, de mégis kénytelenek valamiért bejárni, az ő utaztatásukat a cég átvállalta, hogy semmiképp se vegyék igénye a tömegközlekedést. A bolthálózat munkatársaitól ugyanezt kérik, esetükben azonban ez nem biztosított. Azoknak a kollégáknak viszont nem kell dolgozniuk, akiknek a családtagja, vagy ők maga a veszélyeztetett csoportba tartozik: kismama, idős rokont, családtagot ápol, beteg gyermeke van, vagy akár krónikus betegséggel küzd. Vagyis

nem kényszerszabadságra, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték a őket

– hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

A meghozott intézkedések a Telenor munkavállalóit alkotó ezer főn túl a partnereket, és a vállalattal valamilyen egyéb más módon együtt dolgozókat, összességében több mint 1500 embert érint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×