Nem biztos, hogy használatba vételi engedélyt kaphatnak azok az épületek, amelyek tavaly novemberig építési engedélyt szereztek, viszont még a régi energetikai elvárásoknak felelnek meg - írja a Világgazdaság.
A mérnöki kamara ezért azt szeretné elérni, hogy vezessenek be átmeneti szabályozást, ugyanis az ezen házak működtetéséhez tervezett megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni az épületet felmelegítő napsütés energiáját.
Az Európai Unió közben viszont már elvárja, hogy a nap hője nélkül számítsák a házak energiagazdálkodását, vagyis ha nem lesz átmeneti szabályozás, akkor az "alultervezett" házakat nem adhatják használatba az építés után.
A probléma így - ez matematikai szükségszerűség -
azoknál az épületeknél jelentkezhet, amelyek nem érik el a 33 százalékos megújulóenergia-hányadot.
A lap szerint viszont kevés olyan épület van, ahol minimum 33 százalékosra tervezték a megújuló energiák beillesztését, mert a részarány növelése igen drága - utólag növelni pedig a lap szerint még drágább, változtatni kell a műszaki tartalmon.
Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke a Világgazdaságnak elmondta, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordultak átmeneti szabályozás megalkotásáért.