eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pexels.com

Letarolta a babaváróhitel a lakáshitelezést

A már amúgy is telítődő lakáshitelpiacon érződik a leginkább a babaváró hitel kiszorító hatása – olvasható a Portfolio.hu-n. A babaváró kölcsön első három hónapjában 8 százalékkal esett vissza a lakáshitelek új felvétele az egy évvel korábbihoz képest.

Szeptemberben 98 milliárd forintnyi babaváró hitelszerződét kötött a lakosság, jelentősen felülmúlva a lakáshitelek 76 és a személyi kölcsönök 52 milliárd forintos összegét is, míg

az első három hónapban 277 milliárdnyi szerződést kötöttek

az előbbi termékre – írja a gazdasági szakportál, megjegyezve, a babaváró hitel mellett július és szeptember között az egyéb hitelek esetében is számottevő bővülés látható. Emögött jórészt a MÁP+ állampapírokra felvett, jórészt privátbanki ügyfelek által igénybe vett lombardhitelek felfutásának hatása áll, ez azonban állampapír-fedezet mellett október közepétől nem lehetséges, így várhatóan átmeneti hatásként jelentkezik csak a statisztikában.

Ami a hitelezés eddigi két nagy motorját, a lakáshiteleket és a személyi kölcsönöket illeti, ezek új szerződéses összege megérzi a babaváró hitel kiszorító hatását. Különösen a lakáshiteleknél érezhető ez, ahol az új szerződések összege szeptemberben 3 százalékkal,

július eleje és szeptember vége között pedig 8 százalékkal maradt el

az egy évvel korábbitól. A személyi kölcsönök esetében szeptember 24 százalékos, az említett három hónap 20 százalékos növekedést hozott – mutat rá a Portfolio.hu cikkében.

A válság előtt sem volt rá példa

A szakportál arra is rámutat: hogy még a 2008-as csúcsnál is jóval magasabbra, 300 milliárd forint közelébe kúszott a lakosság hitelfelvétele szeptemberben. A havi nettó hiteltranzakciókban is olyat látni, amilyenre még a válság előtt sem volt példa:

a hitelfelvételek volumene 183 milliárd forinttal múlta felül a hiteltörlesztésekét szeptemberben.

A háztartások hitelállománya így szeptember végén 6840 milliárd forintra rúgott, ami 12,8 százalékos éves növekedést jelent. A lakáshitelek állománya 3558 milliárd forint volt ebből, ami évi 9,1 százalékos növekedést mutat. A személyi kölcsönök állománya kezdi megközelíteni a szabad felhasználású jelzáloghitelekét a maga 853 milliárdjával, ami 30,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Eközben a háztartási betétállomány is tovább hasít: a 9126 milliárd forintos állomány 7,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A lakossági hitelezés egészéhez hasonlóan a vállalati hitelezés is erős hónapokon megy át: az elmúlt egy évben 1138 milliárd forintnyi nettó pozitívumot mutatnak a tranzakciók. A vállalati hitelállomány ennek köszönhetően évi 13,7 százalékkal nőtt, miközben a betétállomány 6,5 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×