Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.99
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond az Iránytű a négy százalékhoz címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián a Várkert Bazárban 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György: 12+1 veszély fenyeget

A magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség, hosszú távú és fenntartható felzárkózási pályára kell állnunk, a globális "gazdasági klímaváltozásra" új válaszok kellenek - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Nyíregyházán, az 57. Közgazdász vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén.

Magyarország az elmúlt években a legsebezhetőbb országok közül átkerült a kevésbé sebezhető országok közé, és az MNB számításai szerint 2021-re teljesen eltűnhet a magyar nettó külső adósság. Ennek ellenére komoly kihívások, "12 plusz 1" veszély fenyegeti az európai gazdasági fejlődést, ezzel együtt a magyar felzárkózási folyamatot - jelezte.

A magyar gazdaságnak 4 területen kell szerinte előrelépnie:

  • az MNB által javasolt versenyképességi fordulat 330 pontját végre kell hajtani,
  • emellett általános konjunktúrajavító intézkedések
  • és célzott, iparág-erősítő lépések is kellenek,
  • a munkaerőpiaci feltételek fenntartása mellett.

Hozzátette, ennek során végig kell gondolni a költségvetési tartalék kérdését. Új programra, a magyar modell 2.0-ra van szükség a 2030-ig tartó időszakban, nem elég a versenyképesség javítása, általános konjunktúra-élénkítő program szükséges.

Matolcsy György hangsúlyozta azt is, hogy

az információ és energia lehet az új pénzvilág alapja "Az adat az új arany" - mondta.

Magyarország 2013 óta tartó, folyamatos felzárkózását jelentős sikernek nevezte a jegybankelnök, ahogy a gazdaság átlagosan 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedését is 2013 és 2019 között, de jelezte: a következő években "viharok jönnek", válságszerű helyzetek alakulhatnak ki. Lengyelország példája azt mutatja, hogy ezeket az időket túl lehet élni, a sikeres magyar válságkezelés miatt Magyarország már a lengyelekhez hasonlóan teljesít - tette hozzá.

A felzárkózáshoz biztosítani kell, hogy a magyar gazdaság a következő években is 2 százalékponttal nőjön gyorsabban az Európai Unió fejlett, nyugat-európai államainak átlagánál - ismételte meg.

A fenyegetések között említette a keleti nyitás folyamatának megtorpanását,

mert az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi konfliktus lényege szerinte nem más, mint egy fennálló gazdasági hatalom és egy feltörekvő hatalom ütközése, amely több, mint egy kereskedelmi háború. Bár csökkent Nagy-Britannia megállapodás nélküli uniós kilépésének esélye, azonban a brexit továbbra is fenyegetést jelent, a brit gazdaság teljesítményének változása komoly hatással lesz a magyar felzárkózásra is. Olaszország problémái pedig továbbra is megoldatlanok, miután a gazdasága meglehetősen sérülékennyé vált.

A német gazdaság "süllyedőben" van, az autóiparban komoly hibák történtek, amelyek visszaütnek a gazdaságra és sérülékeny a bankrendszer is, a kelet-közép-európai régió pedig erősen függ a német gazdaságtól.

Az eddig hozzájárult a magyar gazdasági sikerekhez is, azonban a német ipar lassulása 6-9 hónapon belül begyűrűzik Magyarországra - sorolta.

Az Európai Központi Bank (EKB) mozgástere leszűkült, Mario Draghi egyedül megmentette az eurót, de a nagy jegybankok mozgástere már korlátozott - mutatott rá Matolcsy György, megjegyezve a kormányok és a jegybankok együttműködésének fontosságát. Mindeközben sérülékeny országok vannak Magyarország közvetlen környezetében, de a Brazíliában vagy Argentínában történtek is befolyásolják a forint árfolyamát - mondta.

A kedvező munkaerőpiaci helyzetet meg kell erősíteni, mert

a legnagyobb fordulat a munka világában történt 2010 óta.

Külföldről is érdemes hazahívni a családokat és munkavállalókat, valamint emelni kell a bérek vásárlóerejét is - emelte ki a jegybank elnöke.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×