Mint arról az Infostart is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján májusban a bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés. A bruttó átlagkereset 374 ezer 700 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 242 ezer 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 ezer 800 forint volt.

Hiába nőnek harmadik éve kétszámjegyűen a bérek, ez továbbra is kevés ahhoz, hogy az európai bérszinteket beérjük, fogalmazott Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az InfoRádiónak.

A felzárkózás azonban kiemelkedően dinamikus: 2015 óta a rendszeres bérek 50,4 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami több mint ötszöröse a nyugat-európai bérnövekedésnek.

A hazai – e havi – átlag bér körülbelül 1150 euró bruttóban, míg például az egyik fő munkavállállasi célpiacnak számító Németországban 3900 euró, de az Egyesült Királyságban 2930 euró jelenleg, mutatott rá a szakember. Jól látható tehát, hogy a különbség 2-3-szoros még mindig, igaz, volt ez 4-5-szörös is nem túl régen.

Az életszínvonal kifejezésére jóval alkalmasabb, az IMF által kiadott adatok alapján a vásárlóerő-paritással korrigált hazai átlagbér (az első negyedévben) 1802 dollár volt, míg a német 3057 dollár,

jegyezte meg érdekességképp Horváth András.

A Takarékbank elemzéséből kitűnik, hogy akkor indulhatna meg a visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amennyiben a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérnék a keresetek. Ettől azonban jóval elmaradnak a hazai számok, a bruttó német béreknek a 40-45 százalékos szintjén tartunk, ami iparáganként jelentős mértékben eltérhet, jegyezte meg a szakember.