Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
310.74
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszél a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ÁSZ-jelentés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 19-én.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Adócsökkentésre lát lehetőség az ÁSZ elnöke

Újabb adócsökkentésre lát lehetőséget az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a Magyar Nemzetben olvasható interjúban arról beszélt: elsősorban a munkára rakódó közterhek lefaragása jöhetne szóba, a lépés ugyanis javítana az ország versenyképességén.

A mérséklés fedezetét a feketegazdaság letöréséből származó bevételek adhatnák és az, hogy tovább bővül a gazdaság - fogalmazott az elnök. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a gazdasági növekedés fenntartásáért elengedhetetlen az állam digitális átállása és a közszféra hatékonyságának növelése.

Domokos László a magyar gazdaság növekedését kiemelkedőnek nevezte uniós összevetésben, valamint hangsúlyozta, hogy a gazdaság bővülésének egyik fontos eleme a kifehéredés. Utóbbit nagyban elősegítették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézkedései, fejlesztései, elsősorban az online számlázási rendszer bevezetése és az, hogy kiterjesztették azt az adózói kört, amelynek bevallását a hatóság készíti el - tette hozzá.

Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, az ebből származó pluszbevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókat. "Úgy vélem, van lehetőség további adókulcscsökkentésre. A lépés előtt azt kell megvizsgálni, melyik közteher csökkentése milyen mértékben támogatja a gazdasági növekedést" - fogalmazott, hozzátéve, hogy

a fogyasztási típusú adók mérséklésétől óva intene.

Az elnök beszélt tartalékképzés fontosságáról is, amelyet olyan világgazdasági veszélyek is indokolnak, mint a kereskedelmi ellentétek és az olajár ingadozása, illetve az Európai Unión belül zajló folyamatok, kiemelten a brexit elhúzódása. "A hazai tényezők között elsősorban az állam kiadásait érintő események fontosak. Itt megemlíthetők a családvédelmi és a versenyképességi programok, valamint a haderőfejlesztési intézkedések" - fogalmazott.

Domokos László a következő időszak fontos céljai között említette a digitalizációt és a versenyképesség fenntartását. "A digitális átállás a vállalkozásoknak és a nemzetgazdaságnak is alapvető versenyképességi kérdés" - emelte ki, hozzátéve, hogy a digitális átállás kiadásokkal jár, ahogy további befektetést igényel a korszerű eszközök használatához szükséges tudás megszerzése is. A felmerült költségekkel párhuzamosan azonban jelentősen növekedhet a hatékonyság, illetve több területen csökkenthető a termelés és a szolgáltatásnyújtás munkaerőigénye is. Alapvető kérdés, hogyan használhatóak fel a digitalizációból adódó lehetőségek a közszféra hatékonyabb működése érdekében - mutatott rá.

Szerinte nem elegendő informatikai rendszerek kialakítása és számítógépek vásárlása, fontos volna a feladatok optimalizálása és az is, hogy a bérezésnél alapvető szempont legyen az aktuális teljesítmény. "Lényeges, hogy a meglévő erőforrásokkal hatékonyan bánjanak. Ezzel együtt is nyilvánvaló, hogy a gazdasági bővülés fenntartásáért elengedhetetlen az állam digitális átállása és a közszféra hatékonyságának növelése. A magyar gazdaság az elmúlt években magasabb fokozatba kapcsolt, a lendület fenntartásához viszont áramvonalasításra van szükség" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×