Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
335.36
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Washington, 2018. április 11.Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál társalapító-vezérigazgatója a washingtoni törvényhozás épületében a Capitoliumban 2018. április 11-én, a kétnapos kongresszusi meghallgatásának második napján. Március közepén a londoni székhelyű Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég vezérigazgatóját felfüggesztették állásából a The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt feltáró riportja után, amely szerint a cég több tízmillió Facebook-profilt használhatott fel a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. Az előző napona  szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Bezuhant a Facebook, új irány jön a cégnél

Szerda éjszaka a Facebook közzétette negyedéves pénzügyi jelentését: a cég vártnál gyengébb negyedéves forgalomról számolt be, és a menedzsment új, kevésé profitábilis irányt jelölt meg folytatásként. Ennek hatására több mint 22%-kal zuhant az értékpapírjaik árfolyama a tőzsdén, a cég értéke közel ötödével csökkent tegnap. Az eddigi botrányokat szinte zavartalanul túlélte a cég, most viszont egyben jöhettek a következmények.

A Cambridge Analytica politikai elemző és tanácsadó céghez fűződő adatkezelési botrány is szerepet játszhatott abban, hogy a Facebook használóinak száma az elemzők által vártnál kevésbé nőtt.

A világ legnagyobb közösségi hálózatát működtető, kaliforniai székhelyű vállalat azt közölte, hogy az aktív felhasználók száma a június végéig tartó időszakban

havi 2,23 milliárd volt, ami ugyan 11 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, de elmaradt az elemzői várakozások átlagában szerepelt 2,25 milliárdtól.

A Facebook használóinak száma havi és napi szinten stagnált az Egyesült Államokban és Észak-Amerika többi részén, miközben szerényen csökkent Európában. Az előző időszakhoz képest 377 millióról 376 millióra olvadt az aktív felhasználók száma, a napi bejelentkezések pedig 282 millióról 279-re csökkentek. A felhasználók ugyanis a Facebook helyett egyre inkább a Messengert, az Instagramot és a WhatsAppot használják, ezekkel viszont nem keres annyi pénzt a cég, mint magával a Facebookkal.

Emellett valószínűleg az nem tetszett a befektetőknek, hogy a menedzsment egyértelművé tette: alacsonyabb lesz a bevételnövekedés és a profitabilitás a következő időszakban.

Új irány, új tervek

A Facebook arra figyelmeztetett, hogy

a következő néhány negyedévben lassul a bevétel növekedése részben annak hatására, hogy több új, egyelőre kevésbé nyereséges terméket vezet be a piacra.

A cég viszont éppen a napokban rukkolt elő új londoni székháza látványterveivel, mely kétszer akkora (57 ezer négyzetméteres) lesz, mint a jelenlegi. A székház London egyre felkapottabb környékén, a King’s Cross-on épül, ahol a Google is most építkezik. A székházban színház, 1700 négyzetméteren pedig boltok lesznek, a Facebook 2021-ben költözik be - írta a Dezeen-re hivatkozva a hvg.hu.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×