Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

A Mol nettó eredménye 56 százalékkal csökkent

A Mol Nyrt. 32,3 milliárd forint nettó eredményt ért el 2013 első negyedévében, 56 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában - közölte a társaság kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült jelentés szerint a csoport speciális tételek nélküli nettó eredménye 65 százalékkal csökkent, 29,6 milliárd forint volt. A "tiszta", újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA (kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 2 százalékkal emelkedve, 141,2 milliárd forintot ért el. A portfolio.hu által készített konszenzus szerint az elemzők átlagosan 35,65 milliárd forint tisztított profitra és 140,85 milliárd forint tisztított EBITDA-ra számítottak.

Az olajtársaság bevételei 1293 milliárd forintot értek el az év első három hónapjában, ez 4 százalékkal kisebb a tavalyi bázisidőszakinál.

Az upstream (kutatás-kitermelés) üzletág speciális tételek nélküli EBITDA-ja 4 százalékkal, 106 milliárd forintra esett vissza 2013 első negyedévében. Egyrészt a Szírián kívüli termelés 10 százalékkal csökkent, napi 110 ezer hordó olajegyenértékre, másrészt az átlagos realizált szénhidrogén ár 8 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A downstream (feldolgozás és kereskedelem) üzletág tiszta, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja 42 milliárd forintot ért el, 25 milliárd forinttal meghaladva a bázisidőszaki teljesítményt. Az eredményjavulást a növekvő benzin termék árréssel és a hatékonyságjavító intézkedésekkel magyarázza a jelentés, továbbá a javuló integrált petrolkémiai árréssel.

A gáz üzletág EBITDA-ja, speciális tételek nélkül 14 százalékkal 15 milliárd forintra csökkent, részben a közüzemi szolgáltatások díjcsökkentésének hatására, részben pedig a szállított földgáz mennyiségének visszaesése miatt.

A Mol-csoport üzemi eredménye az előző évi bázishoz képest 22 százalékkal csökkent, 65,4 milliárd forintot ért el. Az újrabeszerzési árakkal becsült, tiszta üzemi eredmény 70 milliárd forint volt, 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A beruházások és befektetések első negyedévi értéke 32 milliárd forintot tett ki. A beruházások az upstream szegmensben Irak kurdisztáni régiójára, a kelet-közép-európai régióra és Oroszországra, míg a downstream szegmensben elsősorban a szintentartási munkálatokra irányultak.

A működési cash-flow összege 57 milliárd forint volt. A működőtőke kiáramlás 2013 első negyedévében 78 milliárd forintot, míg a tavalyi első negyedévben 155 milliárd forintot tett ki.

A nettó hitelállomány 2013. március végére 784 milliárd forintra növekedett a 2012. év végi 749 milliárd forintról, a gyengébb forint miatt. A Mol nettó eladósodottsági szintje ugyanakkor változatlan maradt, 25 százalékon állt az első negyedév végén.

A jelentés idézi Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki elmondta: kihívásokkal teli időszakkal indult a 2013-as év. A legfőbb külső nehézséget továbbra is a lassú gazdasági növekedés, az üzemanyagok csökkenő kereslete, illetve a szigorú szabályozói környezet jelentették. Mindemellett a szíriai termelés egy évvel ezelőtti kiesése továbbra is jelentősen érezteti hatását.

A Mol részvényeit a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában jegyzik. A papír 16 610 forinton zárta a hétfői kereskedést, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 19 345 forint, a legalacsonyabb 14 800 forint volt.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×