Infostart.hu
eur:
363.74
usd:
316.91
bux:
153506.42
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

Ízlelgessük az új rend kulcsszavát: energianacionalizmus

Bolíviában május 1-jén a hadsereg segítségével államosították a kőolaj- és földgázmezőket, Venezuelában az állam önkényesen átírta az olajcégek koncessziós szerződéseit, az ecuadori kormány pedig ötven százalékkal emeli a külföldi energiacégek adóját. Elemzők szerint új kifejezést kell megtanulnunk, az energianacionalizmust.

A nemzetközi energiaóriások az elmúlt évtizedekben több tízmilliárd dollárt fektettek be Dél-Amerika olajban és földgázban gazdag országaiban, még abban az időben, amikor a térségben többnyire konzervatív kormányok - helyenként pedig diktatúrák - uralkodtak.

Ezeket a befektetéseket már akkor is jó üzletnek tartották, amikor egy hordó kőolaj ára 15 dollár volt.

 

A hordónkénti olajár azóta 70 dollár fölé emelkedett, de a térség országai nem, hogy gazdagabbak lettek volna, inkább tovább szegényedtek.

Bolívia példája meglehetősen szemléletes: a külföldi cégek három és fél milliárd dollárt fektettek be, elsősorban az ország földgázkincsének kitermelésébe, és ez az összeg azóta többszörösen megtérült. Bolíviában az átlagjövedelem viszont ma alacsonyabb, mint huszonöt évvel ezelőtt.

A térségben valójában Hugo Chavez venezuelai elnök indította el az energianacionalizmust, amikor felemelte a külföldi energiacégek adóját, és gyakorlatilag az állami kőolajvállalat ellenőrzése alá helyezte a kitermelés egészét.

 

Az állami többletbevétel java részét a szegénység leküzdésére, illetve a szegényebb szomszédok megsegítésére fordítja.

Evo Morales - az egykori kokatermesztő, akit tavaly decemberben választottak elnökké Bolíviában - valójában lépéskényszerben volt, amikor államosította az energiaszektort.

 

A megelőző hétvégén ugyanis Chavez a havannai Castro-Chavez-Morales csúcson jelentette be, hogy országa komoly segítséget nyújt majd a kontinens legszegényebb országának, Bolíviának.

A külföldi cégek - közöttük a brazil Petrobras, a spanyol Repsol, a British Gas és a British Petroleum - már jelezték, hogy hajlandók tárgyalni a bolíviai kormánnyal az új szerződési feltételekről.

 

Ráadásul Washington - az olajcégek nyomása dacára - nem volt hajlandó elítélni a bolíviai államosítást. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter azt mondta, a Bush-kormányzat hajlandó együttműködni a térség akár jobb- akár baloldali kormányaival.

 

A nagy energiamultik a napokban közlik első negyedéves eredményeiket. A Shell profitja 6,1 milliárd dollár volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan, kit jelöl legfőbb ügyésznek Baka András államfő

Megvan, kit jelöl legfőbb ügyésznek Baka András államfő

A köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek – közölte a Sándor-palota hétfőn az MTI-vel. Dr. Szathmáry Zoltán elismert magyar ügyészségi vezető és büntetőjogi szakértő, szakterülete a kiberbűnözés, valamint a mesterséges intelligencia büntetőjogi kihívásai. Baka András államfő is felszólal hétfőn az Országgyűlés 13 órakor kezdődő ülésén, ahol Magyar Péter kormányfő is beszél napirend előtt. Cikkünk frissül!

Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények

Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz kancellár kormányzópártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben vasárnap a tartományi választáson, a hatóságok által hétfőn közölt előzetes eredmények szerint. Merz kancellár esti válságbeszéde szerint maradna pozíciójában, hogy „folytassa a reformokat”.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×