eur:
414.12
usd:
392.91
bux:
78629.41
2024. november 28. csütörtök Stefánia

Ízlelgessük az új rend kulcsszavát: energianacionalizmus

Bolíviában május 1-jén a hadsereg segítségével államosították a kőolaj- és földgázmezőket, Venezuelában az állam önkényesen átírta az olajcégek koncessziós szerződéseit, az ecuadori kormány pedig ötven százalékkal emeli a külföldi energiacégek adóját. Elemzők szerint új kifejezést kell megtanulnunk, az energianacionalizmust.

A nemzetközi energiaóriások az elmúlt évtizedekben több tízmilliárd dollárt fektettek be Dél-Amerika olajban és földgázban gazdag országaiban, még abban az időben, amikor a térségben többnyire konzervatív kormányok - helyenként pedig diktatúrák - uralkodtak.

Ezeket a befektetéseket már akkor is jó üzletnek tartották, amikor egy hordó kőolaj ára 15 dollár volt.

 

A hordónkénti olajár azóta 70 dollár fölé emelkedett, de a térség országai nem, hogy gazdagabbak lettek volna, inkább tovább szegényedtek.

Bolívia példája meglehetősen szemléletes: a külföldi cégek három és fél milliárd dollárt fektettek be, elsősorban az ország földgázkincsének kitermelésébe, és ez az összeg azóta többszörösen megtérült. Bolíviában az átlagjövedelem viszont ma alacsonyabb, mint huszonöt évvel ezelőtt.

A térségben valójában Hugo Chavez venezuelai elnök indította el az energianacionalizmust, amikor felemelte a külföldi energiacégek adóját, és gyakorlatilag az állami kőolajvállalat ellenőrzése alá helyezte a kitermelés egészét.

 

Az állami többletbevétel java részét a szegénység leküzdésére, illetve a szegényebb szomszédok megsegítésére fordítja.

Evo Morales - az egykori kokatermesztő, akit tavaly decemberben választottak elnökké Bolíviában - valójában lépéskényszerben volt, amikor államosította az energiaszektort.

 

A megelőző hétvégén ugyanis Chavez a havannai Castro-Chavez-Morales csúcson jelentette be, hogy országa komoly segítséget nyújt majd a kontinens legszegényebb országának, Bolíviának.

A külföldi cégek - közöttük a brazil Petrobras, a spanyol Repsol, a British Gas és a British Petroleum - már jelezték, hogy hajlandók tárgyalni a bolíviai kormánnyal az új szerződési feltételekről.

 

Ráadásul Washington - az olajcégek nyomása dacára - nem volt hajlandó elítélni a bolíviai államosítást. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter azt mondta, a Bush-kormányzat hajlandó együttműködni a térség akár jobb- akár baloldali kormányaival.

 

A nagy energiamultik a napokban közlik első negyedéves eredményeiket. A Shell profitja 6,1 milliárd dollár volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kormánybejelentés: plusz hat hónap a lakossági kamatstopnak
Kormányinfó percről percre

Kormánybejelentés: plusz hat hónap a lakossági kamatstopnak

Pénteken Orbán Viktor bejelenti, ki lesz az új jegybankelnök, a kormány aggódik Oroszország és a NATO konfliktusa miatt, idehaza viszont nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. Gulyás Gergely reagált a feljelentéséről szóló közlésre is, de az izraeli kormányfő meghívására irányuló kérdésekre ugyanígy. Üzent a távozó David Pressman amerikai nagykövetnek is.

Kórházi adósságok: nincs fedezetük az intézményeknek, sorra dőlnek be a beszállítók is

Az Orvostechnikai Szövetség tájékoztatása szerint október végén 120 milliárd forint volt az egészségügyi intézményrendszer lejárt tartozásállománya, miközben idén már volt egy több mint 100 milliárdos adósságrendezés. A szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a kórházak a következő hetekben 40 milliárd forintos állami támogatást kapnak, ez a fennálló adósságnak kevesebb mint egyharmadát fedezi.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.28. csütörtök, 18:00
Demeter Szilárd
a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×