eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Ízlelgessük az új rend kulcsszavát: energianacionalizmus

Bolíviában május 1-jén a hadsereg segítségével államosították a kőolaj- és földgázmezőket, Venezuelában az állam önkényesen átírta az olajcégek koncessziós szerződéseit, az ecuadori kormány pedig ötven százalékkal emeli a külföldi energiacégek adóját. Elemzők szerint új kifejezést kell megtanulnunk, az energianacionalizmust.

A nemzetközi energiaóriások az elmúlt évtizedekben több tízmilliárd dollárt fektettek be Dél-Amerika olajban és földgázban gazdag országaiban, még abban az időben, amikor a térségben többnyire konzervatív kormányok - helyenként pedig diktatúrák - uralkodtak.

Ezeket a befektetéseket már akkor is jó üzletnek tartották, amikor egy hordó kőolaj ára 15 dollár volt.

 

A hordónkénti olajár azóta 70 dollár fölé emelkedett, de a térség országai nem, hogy gazdagabbak lettek volna, inkább tovább szegényedtek.

Bolívia példája meglehetősen szemléletes: a külföldi cégek három és fél milliárd dollárt fektettek be, elsősorban az ország földgázkincsének kitermelésébe, és ez az összeg azóta többszörösen megtérült. Bolíviában az átlagjövedelem viszont ma alacsonyabb, mint huszonöt évvel ezelőtt.

A térségben valójában Hugo Chavez venezuelai elnök indította el az energianacionalizmust, amikor felemelte a külföldi energiacégek adóját, és gyakorlatilag az állami kőolajvállalat ellenőrzése alá helyezte a kitermelés egészét.

 

Az állami többletbevétel java részét a szegénység leküzdésére, illetve a szegényebb szomszédok megsegítésére fordítja.

Evo Morales - az egykori kokatermesztő, akit tavaly decemberben választottak elnökké Bolíviában - valójában lépéskényszerben volt, amikor államosította az energiaszektort.

 

A megelőző hétvégén ugyanis Chavez a havannai Castro-Chavez-Morales csúcson jelentette be, hogy országa komoly segítséget nyújt majd a kontinens legszegényebb országának, Bolíviának.

A külföldi cégek - közöttük a brazil Petrobras, a spanyol Repsol, a British Gas és a British Petroleum - már jelezték, hogy hajlandók tárgyalni a bolíviai kormánnyal az új szerződési feltételekről.

 

Ráadásul Washington - az olajcégek nyomása dacára - nem volt hajlandó elítélni a bolíviai államosítást. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter azt mondta, a Bush-kormányzat hajlandó együttműködni a térség akár jobb- akár baloldali kormányaival.

 

A nagy energiamultik a napokban közlik első negyedéves eredményeiket. A Shell profitja 6,1 milliárd dollár volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Még bő 50 napig szerezhetnek indulási jogot az úszók a párizsi olimpiára. Sós Csaba szövetségi kapitány több számban is nagy csatát vár a lehetséges magyar indulók között, ugyanis számonként és nemzetenként legfeljebb ketten indulhatnak az olimpián. Arról is beszélt, hogy a 15 éves Jackl Vivien nemzetközi szintű klasszis lesz a következő időszakban.

Lehet, hogy most a britek átléptek egy határt

Kijev nyugati szövetségesei eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rég nem láttunk ekkora többlethalálozást Magyarországon

Rég nem láttunk ekkora többlethalálozást Magyarországon

Rendszeresen monitorozza az általános többlethalálozás alakulását idehaza a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központja. A napokban megjelent gyorselemzésükben a járványügyi szakemberek kiemelték: 2023 utolsó heteiben 7% többlethalálozás volt megfigyelhető a 2014-2019-es (vagyis Covid-járvány előtti) évek azonos időszakához képest. Az idősek esetében sajnos ebből a szempontból még súlyosabb volt a tavaly év vége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×