eur:
413.27
usd:
396.17
bux:
78741.84
2024. december 20. péntek Teofil
fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Nyitókép: Fortepan / Magyar Rendőr

Már 100 éves, de nálunk csak 60 - mi az?

Bár a magyar közvélemény a németeknek tulajdonítja az első autópályákat, de nem így van. Olaszországban építették az első ilyen utat még 1924-ben.

Az első magyar autópályát, az M1-M7 közös szakaszát,1964-ben építették. Két évvel később elkészült az M7-es Balaton felé vezető sávja Martonvásárig. 1967-ben már a jobb pálya Velencéig tartott. 1968-ban már Székesfehérvárig ért az M7-es balatoni sávja.

1970-ben – egy év kihagyás után – már a Balaton partjainál, Balatonaliga határánál tartott a jobb sáv. 1971-ben a 112-es kilométernél található kijáratig, Zamárdiig ért a Budapesttől távolodó oldal. 1972-ben nem folytatták az M7-est, hanem Budaörs és Martonvásár közt megépítették a főváros irányába is a pályát. 1973-ban Székesfehérvártól, majd 1975-ben Balatonaligától utazhattunk a főváros felé 2×2 sávon.

A magyar autópálya, kis jóindulattal, hiszen csak autóút volt, 60 éves, de a világon először 100 éve épetettek sztrádát. Nem véletlen a neve, hiszen Olaszországban történt ez - olvasható a vezess.hu cikkében.

Az Olaszországban található Autostrada dei Laghi autópályát azzal a céllal építették, hogy megkönnyítse a közlekedést az északolasz tavak között. A pályát hivatalosan 1924. szeptember 21-én adták át III. Vittorio Emánuele olasz király és az út tervezője, Piero Puricelli jelenlétében.

Az első ilyen autópálya irányonként csupán egy forgalmi sávval rendelkezett, de ezek igen szélesek voltak. Az út teljes szélessége 11 és 14 méter között mozgott, a burkolat pedig 18-20 cm vastag betonlapokból készült.

Ez a korai autópálya különbözött a mai gyorsforgalmi utaktól, mivel szintbeli útkereszteződésekkel épült.

Abban az időben sokan feleslegesnek tartották az autópályát, mivel kezdetben naponta csak néhány tucat autós használta – összehasonlításképpen, ma több mint 50 millió jármű közlekedik Olaszország útjain, míg 1924-ben mindössze 85 ezer autó volt az országban.

Az autópálya használatáért fizetni kellett, és a bevételek az építés és a fenntartás költségeit fedezték.

Egy érdekes részlet, hogy reggel 6 és 13 óra között menettérti jegyekre 20%-os kedvezményt biztosítottak. Továbbá, 1946-ig az útdíjszedők céges egyenruhát viseltek, és minden elhaladó jármű előtt tisztelegtek.

Címlapról ajánljuk
Erre érdemes odafigyelni az ünnepi hús vagy virsli vásárlásánál

Erre érdemes odafigyelni az ünnepi hús vagy virsli vásárlásánál

A magyarok évente nagyjából 30-32 ezer tonna virslit fogyasztanak, ennek 20-25 százaléka az év utolsó napjaiban fogy el. Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára az InfoRádióban elmondta: az ünnepekre olyan helyen érdemes húst vásárolni, ahol megbízható a forrás vagy az eladó, nyomon követhető a termék, az akcióknak pedig nem szabad tájékozódás nélkül bedőlni.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×