Pénteken ünnepelné 80. születésnapját Kopp Mária orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem–MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoportjának vezetője, a pszichológiai tudományok akadémiai doktora, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója.

Bagdy Emőke klinikai pszichológus, pszichoterapeuta:

Velem egykorú pályatársamként a hetvenes évektől kezdve erős kötelék alakult ki köztünk a szellemi területen, pszichiátriai, klinikai pszichológiai és pszichoterápiás ügyek közös képviseletében. Bajtársi, sorstársi és baráti érzések szövődtek köztünk. Halálod reggelén közös rádiófelvételünk lett volna, a stúdióban hiába vártunk. Éjszaka elindultál az utolsó útra. Amikor most megidézlek, úgy érzem, a „Nem halok meg egészen” horatiusi mondás Rád nézve különösen érvényes, mert szinte minden elindított mozgalmad, tudományos eredményed gyümölcsözően gyarapodik. Naponként idézünk, hivatkozunk rád. Szlogenjeid közismertté váltak, munkásságod jelentősége az idő múlásával egyre növekszik. A magyar lelkiállapotra, európai helyzetünkre, népesedési problémáink megoldásának keresésére, a család erejének és jelentőségének bizonyítására vonatkozó tudományos és közéleti tevékenységed mára áthatotta a magyar értelmiségi gondolkodást, meghatározza a kormányzati családpolitikát, töretlenül él és fejlődik. Skrabski Árpáddal közös alkotó tevékenységed mintájává vált az alkotó és boldog párkapcsolatnak is. A Három Királyfi, Három Királylány kezdeményezésedből nagy hatású mozgalom bontakozott ki, amely elsőként ért el az ötpárti nyilatkozattal nemzeti egyetértést.

Tringer László orvos, pszichológus:

Mária személyiségére jellemző volt, hogy mindig nagyon pontosan, precízen felkészült a munkáira. Emlékszem előadásaira, amelyeket a klinikán tartott. Nem spontán módon, mint sok előadó, hanem jól megtervezett, igényes előadásokat tartott. Hajlamos volt arra, hogy kicsit izguljon, ami aztán oldódott, és ragyogó érdekes előadásokat tartott. Hihetetlen tudományszervező adottságai voltak, – amit mindig is irigyeltem tőle – én nem vagyok ilyen jó szervező. Érdemes megnézni, hány PhD hallgató készítette el a dolgozatát Mária felügyelete alatt. Abból a hatalmas anyagból bontakozik ki a „Budapest Study” immáron a maga tudománytörténeti jelentőségével. Jelentős kutatásai voltak Józsefvárosban és országosan is, amelyekben a lakosság mentálhigiénés, egészségi állapotának felmérésével egyértelműen igazolták, hogy a szociális viszonyok milyen jelentős hatást gyakorolnak a lakosság mentális állapotára. Ezekből számos monográfia és tanulmány született, melyeket részben férjével együtt írtak.

Túry Ferenc pszichiáter, pszichoterapeuta:

Máriában nagyon tetszett, hogy pillanatok alatt képes volt elintézni számára fontos dolgokat. Ő villámgyorsan – percek, órák, napok alatt – megoldott olyanokat, amiken én adott esetben hetekig töprengtem, vagy készültem volna rá. Ez az ő nagyon határozott, mindenki által elismert jellemzője volt. Így alakult Máriával való kapcsolatom, és nagyon megtisztelő volt, hogy anno odavett maga mellé, pozitív, erős támogatással, lehetőséget biztosított a kutatómunkára. Az ő pályájának nagyon szép íve volt, azt látom, őt mindig az alapkérdések foglalkoztatták. Nem olyan kutató volt, aki „rátapad” egy szűk területre, és azt kibogozza – ez inkább én voltam az evészavarokkal – hanem Máriát a nemzeti alapkérdések, lehet mondani az emberi viselkedések alapkérdései foglalkoztatták. Őt a társadalmi vonatkozások érdekelték az epidemiológia kapcsán. A pályája végén aztán eljutott az olyan nagyon alapvető emberi érzések mint a boldogság vagy az élet értelmének a kutatásáig, vagy a nemzet mentálhigiénés állapotának a feltérképezéséig.

Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta:

Ha felkeltette egy kutatás az érdeklődését, azonnal írt akár a világ másik végében élő nagyon híres kutatóknak is, egy percig sem feszélyezte magát. A megkeresettek többsége ugyanilyen feszélyezetlenül, nyitottan reagált, így azután végül Máriának lett egy "nemzetközi holdudvara" is. Emlékszem, egyszer együtt voltunk egy külföldi konferencián és Mária úgy beszéltetett a fogadáson, mintha egy baráti társaságban lenne, pedig a résztvevők nagy részét ő is akkor látta először. Érdekes, hogy Mária nyitottsága viszont bizonyos embereket zavarba hozott, olyanokat, akik nagyon szigorúan (és nagyon egyszempontúan) képviseltek valamit. Látszott, hogy nem tudják hova tenni azt, hogy valaki ennyire elfogulatlan. Pedig a Mária által képviselt értékekkel tudtak azonosulni, csak éppen azt nem értették, hogy Mária miért ilyen nyitott másként gondolkodó emberek felé. Pedig enélkül a nyitottság nélkül nehéz új szemmel rátekinteni problémákra – ami pedig a tudományos kreativitás alapja, és e nélkül a nyitottság nélkül nehéz pszichológiai segítséget nyújtani másoknak. Határozott elvek mentén nyitottnak lenni az egész világra - ezt az igazán jézusi kombinációt elég kevesen tudják megvalósítani, Máriából viszont sugárzott.

Raduch Csilla pszichológus:

Bálint Mihály, a Bálint-csoportok megalapítója szerint a legfőbb gyógyszer maga az orvos. Mária orvos is volt, pszichológus is, kutató is. Milyen volt mellette dolgozni? Igényes volt. A kezdeti évek összecsiszolódásai során gyakran elhangzott pl. „ez így nem jó”, „hát ezt így nem lehet”, „ezt így javítsd”, de egy szép napon az elvégzett munkámon egy sárga cetlin ez állt: „Nagyon jó”, és ez lett a következő másfél évtized alapja. Ezt a kis papírt el is tettem emlékbe, ez lett a mérce. Lelkesítő volt Mária társasága. Meglátta mindenkiben a potenciált és támogatta a munkatársakat céljaik elérésében.

Vigh József, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom ügyvezetője:

Számomra leginkább Mária bátorsága volt példaértékű, hite és rendkívül jó kommunikációja, amivel máig jól érzékelhető hatása van pl. a családbarát szemlélet terjedésére. Szavai nálam is célba találtak, nekem is szívügyem lett a Mozgalom, hogy tegyek én is a családokért, a gyerekekért. Kimutatták, hogy a magyar társadalom a leginkább családbarát Európában, mégsem születnek meg a kívánt, tervezett gyermekek.Sajnos tíz éve, 2012 tavaszán hirtelen távozott közülünk, ez sokkolt minket, akik vele dolgoztunk. Nekem nagyon emlékezetes vele kapcsolatban az, amikor felkért, hogy koordináljam az önkéntesek munkáját. Halálát követően küldetésem, hogy folytassuk az általa elkezdett munkát. Gyakran érezzük, hogy figyeli, milyen szépen gyarapodik Mozgalmunk, és védőangyalként segít sikerre vinni mindazt, amit együtt kezdtünk el.

Pálfay Erzsébet, a Mozgalom országos hálózatvezetője:

Ami a személyes történetemből Máriát leginkább megmutatja, az a lendülete, energiája, tettrekészsége, intenzitása, hatékonysága és még sorolhatnám…. ami minden fontos, őt érdeklő ügyet előre mozdított. A közösségi brainstorming-jaink után nem ismerve akadályt, lehetetlent, rögtön „cselekvési üzemmódba” kapcsolt. Volt, hogy nem érezte jól magát, mégsem engedte, hogy megszakítsuk a tervezett munkamegbeszélést, fontosabbnak tartotta azt, hogy közös terveinkben haladjunk. Nagyon közvetlen volt, az esti szűkebb körű megbeszéléseket a szobájában tartotta. Megfigyelte és pontosan felismerte az emberekben rejlő tehetséget, lehetőséget, és bevonó, integráló, lelkesítő viselkedésével jól működő munkacsoportokat hozott létre. Pillanatok alatt lépésekre bontotta a feladatokat és azokat a megfelelő személyeknek delegálta, ezzel is támogatva, biztatva emberi, szakmai kibontakozásukban. Mély meggyőződésem, hogy az ő emberi mintája, munkakultúrája – amit örökül hagyott nekünk és őrzünk, – nagyban segítette Mozgalmunk fennmaradását.