A konferencia elsődleges célkitűzése az volt, hogy a meghívott vendégek – mások mellett a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai – között információ és tudáscsere történjen.

A részvevők különböző témákban tudhattak meg többet, például a természetközeli erdőgazdálkodásokról mint potenciális vadmacska-élőhelyekről, a vadmacskák állatorvoslásáról, arról, hogy hogyan lehet terepi módszerekkel, kihelyezett vadkamerákkal, nyomkövetőkkel és egyéb metódusokkal a fajt vizsgálni, de szó esett egyebek mellett az ártéri vadmacskatartásról is. "A cél az volt, hogy a különböző tudományágak és helyszínek, amelyek együttműködnek a faj megőrzésében, tudást cserélhessenek, elősegítve a vadmacskák állományának és genetikai tisztaságának a felmérést, hogy esetleg a faj megmentésében is egyre nagyobb eredményeket tudjanak elérni" – mondta Nagy Ingrid, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense.

A vadmacska-állomány nagyságát nagyon nehéz megmondani,

szemben például a hazai rókapopulációval, amely esetében nagy pontossággal tudható a magyarországi számuk. A vadmacskák esetében nehézséget jelent a rejtőzködő életmódjuk, ráadásul nagy méretet ölt a hibridizálódásuk is a házi macskákkal, a keverékek pedig rendkívül hasonlítanak a vadmacskákra, ezért nehéz őket elkülöníteni, ami miatt viszont nagy problémával néz szembe ez az állat – emelte ki a sajtóreferens.

A keveredésen túl több tényező is veszélyeztetheti még a vadmacskákat Magyarországon, az élőhelyvesztés, az utak megnövekedett száma, az állatelütések, illetve a betegségek is, ezért nagyon fontos, hogy a házi kedvencként tartott macskákat ivartalanítsuk, oltassuk be és külső-belső élősködők ellen is kezeljük – tanácsolta a szakember.