A textilgyártás a világ egyik legszennyezőbb iparága, amely folyamatosan növekszik – mondta az InfoRádióban Simon Gergely a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

"A textilgyártás üvegházgáz-kibocsátása 1,2 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő évente. Ez több mint a légi forgalomé, ráadásul folyamatosan nő ez az iparág. 2000-ről 2015-re megduplázódott világszerte az eladott ruházati termékek száma, a kibocsátás pedig szintén nőtt. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy másodpercenként egy kukásautónyi textilt égetnek el vagy szállítanak lerakóba" - hívta fel a figyelmet.

A cégeknek korábban évente egy-két nyári és téli kollekciójuk volt, ma már ez a szám akár öt-öt is lehet. Simon Gergely hozzátette, hogy a ruhaipar rengeteg műanyagot állít elő és

a műszálas ruhákról leváló mikroműanyag darabok az élő vizekbe is nagy mennyiségben jutnak ki.

A Greenpeace regionális szakértője arról is beszélt, hogy a ruhaiparnak nagyon jelentős a vízigénye, 2-3 ezer liter víz felhasználása szükséges egy pólóhoz, és

akár 10 ezer liter is elmegy egy farmer elkészítésére.

A Greenpeace-nek volt egy sokéves kampánya Indonéziában, szennyezőanyagok jelenlétét mérték különböző ruhagyárak környékén. A szervezet arra próbálta rábírni az amerikai piacra termelő cégeket, hogy a káros anyagokat vonják ki a gyártásból. A kampány hatására a világ több nagy gyára lépett is, de csak a tíz százalékuk.

Tudatosan vásárolni nagyobb kihívás, mint nem vásárolni -- vallja Mengyán Eszter újságíró, aki már évekkel ezelőtt végigcsinálta a Nem vásárolok egy évig ruhát kihívást. Bemutatta az InfoRádióban, hogy milyen praktikákkal lehet környezettudatosan ruhatárat összeállítani.

"Vannak független minősítő rendszerek, amiket lehet követni, van GOTS-minősítés vagy oekotex minősítés, ami azért garanciát jelent, de sokkal jobb megoldás a ruhacsere,

a szerkesztőségben mi is sok ilyet tartottunk, mindig nagyon örültünk egymás ruháinak, ami pedig senkinek sem kellett, továbbadtuk adományruhaként. A használtruha-vásárlást is nagyon támogatom, ilyeneket nem csak turkálóban lehet venni, vannak garázsvásárok, lakásvásárok, és a közösségi felületeken keresztül is sok minden hozzáférhető" - hívta fel a figyelmet.

Mengyán Eszter és Simon Gergely is felhívta a figyelmet arra, hogy míg Európában, a jóléti államokban kis mértékben nő a tudatos vásárlók száma, addig újabb piacok nyílnak a ruhaipar előtt:

Brazíliában, Kínában, Indiában, Mexikóban vagy Oroszországban éppen most kezdenek egyre több ruhát vásárolni

az emberek maguknak.