eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Bruges, 2018. augusztus 1.Műanyag hulladékból épített bálna Bruges belvárosában 2018. augusztus 1-jén. A 12 méter magas bálnát a Csendes-óceánból kihalászott közel öt tonna hulladékból emelték és az alkotók célja felhívni a figyelmet a műanyag szeméttel egyre veszélyesebb mértékben szennyezett vízekre. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Egy újabb város akarja korlátozni az érkező turisták számát

Egy kedvelt belgiumi városnak lett elege a látogatókból.

Brugge (franciául Bruges) Nyugat-Flandria legnagyobb városa. Történelmi óvárosa, amely a középkor óta alig változott, az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Tavaly 8,3 millió turista érkezett a 120 ezres városba, 900 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Közülük pedig 6 millió csak napi látogató volt, aki nem aludt ott - írja az Origo.

"Korlátoznunk kell a turisták beáramlását, ha nem akarunk teljesen Disneylanddé válni" - mondta Dirk De Fauw polgármester, szerinte a minőségi turizmust kell megcélozni, olyanokat várnak, akik ott is alszanak, étkeznek, és megnézik a múzeumokat.

A város ezért az alábbi intézkedéseket tervezi:

  • beszüntetik a reklámkampányokat Brüsszelben és Párizsban az egynapos kirándulók visszaszorítására
  • az eddigi ötről kettőre csökkentik az egy időben kikötő, nagy utasszállító hajók számát
  • betiltják a szuvenírboltok nyitását
  • nem adnak engedélyt a csatornákban a kajakok és nagy hajók számára
  • idegenforgalmi adót vezethetnek be
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×