Létezik egy mérőszám, amely objektíven megmutatja, igaz-e az a sokak szájáról sóhajként elhangzó mondat, miszerint rettenetesen nehéz ma Magyarországon lakáshoz jutni.

A HPIR (housing price-income ratio - lakásár - jövedelem index) egyfajta abszolút mérőszámot jelent annak meghatározására, hogy egy adott országban milyen könnyű lakáshoz jutni. Számításához az adott országbeli lakásárakat, illetve az egy főre jutó GDP-t, vagyis egy főre jutó jövedelmet veszik számításba.

A mutató meghatározásához egy átlagos magasabb kategóriás, 100 négyzetméteres lakás árát veszik tekintetbe, és ezt osztják az adott ország egy főre jutó GDP-jével. Természetesen ez utóbbi nem ad pontos képet az adott országban az átlagos bérszintről, ugyanakkor összehasonlíthatóvá teszi az egyes országok értékeit, s ezt a világ legtöbb pontján, azonos módszertan alapján számolják.

A közölt adatok 2007-re vonatkoznak, mivel néhány országban még nem ismertek a pontos tavalyi évre vonatkozó számok, így pedig az összehasonlíthatóság kedvéért minden állam esetében a tavaly előtti adatok szerepelnek.

Egy, a Világbank által korábban készített tanulmány szerint a lakás-hozzáférhetőséget, vagyis a lakásárak jövedelemhez viszonyított arányát tükröző mérőszám általában a fejlett és a magasabb-vagy közepes jövedelem szinttel rendelkező országokban sokkal alacsonyabb, vagyis esetükben könnyebb lakáshoz jutni, mint egy fejlődő, alacsonyabb GDP-vel rendelkező országban.

Luxemburgtól Indiáig

Ezt támasztják alá a Global Property Guide által publikált adatok is, bár azért talán nem ennyire egyértelmű az egyes országok bekategorizálása.

A legkönnyebben Luxemburgban lehet lakáshoz jutni a világ, vizsgált 70 országa közül, itt csupán az éves egy főre jutó jövedelem 4,76 szorosát kell adni egy átlagos felsőbb kategóriás ingatlanért. Ezzel szemben talán megdöbbentő lehet, hogy a magasan a legrosszabb értékekkel rendelkező Indiában több mint 1100 szeresét kell fizetnie a lakosoknak egy jobb minőségű lakásért.

Az országok sorát nézve valóban nagyjából érvényesül a tézis, amely szerint a fejlettebb országokban egyszerűbb a lakáshoz jutás, a legkisebb index értékeket sorra az európai országok nevei mellett találjuk, míg az afrikai és ázsiai fejlődő államok esetében jövedelmük jóval többszörösét kell kifizetnie a lakásvásárlóknak.

Akad azonban néhány kivétel, az elmúlt években tapasztalt lakáspiaci boom hatására ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban, gazdagsága ellenére az egy főre jutó GDP több mint 30 szorosát éri egy magasabb kategóriás ingatlan, de a legszembetűnőbb kivétel Spanyolország, ahol szintén a boomosodás következtében olyan nagyon megemelkedtek az árak, hogy az éves jövedelem több mint 220 szorosát kell fizetni a referencia lakásért.

De az Egyesült Királyságban sem könnyű a lakásvásárlás, az index értéke meghaladja a 43-at. Mivel az adatok, amelyeket a HPIR index számításához felhasználtak, 2007-esek, ezért az előbbi számok még erősen a boomok hatását tükrözik, hiszen az ingatlanpiaci lufi csupán az előbb említett év közepén pukkant ki.Sírni nincs okunk, Magyarországon olcsó a lakás!

Érdemes külön-külön is megvizsgálni az egyes kontinensek, illetve ország-csoportok adatait, hiszen, ezek fejlettségükben hasonló szintet mutathatnak, s könnyebb felfedezni a kiugró értékeket.

Az európai államok a magas, illetve a közepes nagyságú jövedelemmel rendelkező országok csoportjába tartoznak, ezért hagyományosan alacsonyabb HPIR indexszel szembesülnek. Európában az index átlagosan 29 körül alakul, vagyis 29-szer kerül többe egy lakás, mint a lakosság éves jövedelme.

Ettől azonban vannak jelentős eltérések, az index jól mutatja az egyes országok ingatlanpiacán kialakult lufikat is, az azonos fejlettségű államokkal összehasonlítva ugyanis esetükben jelentősen magasabb HPIR index tapasztalható. Az előbbiekben már említett kivételnek számító Spanyolország mellett a szintén rendkívül magas lakásárakkal rendelkező Moszkva is elég magas HPIR indexet tudhat magáénak, az éves egy főre jutó jövedelem több mint százszorosával kell rendelkeznie annak, aki magasabb kategóriás 100 négyzetméteres ingatlan kíván vásárolni.

A relatíve magas árakkal rendelkező országhoz tartozik még Franciaország, és Románia és Bulgária ahol szintén egy lufi kialakulásának köszönhetően jelentősen megnövekedtek az árak.

A csúcs: Nicaragua

Dél-Amerikában kiugrónak számít Nicaragua, amely jövedelmét tekintve is jelentős lemaradást mutat a többi államhoz képest, míg a többi ország jövedelmi viszonyaitól szinte függetlenül nagyon hasonló HPIR mutató számmal rendelkezik. Esetükben az index átlagos értéke 31 körül alakul, míg a gyenge GDP adatokat mutató Nicaraguát figyelmen kívül hagyva az áltagos érték 24,35, ami azért messze meghaladja az Európában megfigyelt adatot, tükrözve a jelentősen alacsonyabb jövedelmi helyzetet.

Észak-Amerikában a 2006-os boomnak köszönhetően az Egyesült Államokban jelentősen emelkedett az index értéke, ami még inkább szembetűnik, ha az iménti ország 31-es értékét az azonos fejlettségi szinten lévők, s közel azonos kulturális környezettel rendelkező Kanada 8,77-es számával hasonlítjuk össze.

Az ázsiai országokat szemlélve nagyon vegyes a kép, mint ahogy az országok jövedelmi viszonyai is. A horror árakkal rendelkező India mellett, még Kambodzsában is nagyon nehezen lehet ingatlanhoz jutni, de a fejlettebbnek számító Kína, Thaiföld, Indonézia és Hong Kong is több mint 50-es index értékkel rendelkezik.

Hazánkban könnyű lakáshoz jutni?

Érdemes egy pillantást vetni közelebbről régiónk, és szomszédjaink lakáselérhetőségi adataira. Ezekből ugyanis látható, hogy hazánk, a jóval magasabb jövedelemmel rendelkező Ausztriát leszámítva, az előkelő első helyeken szerepel, vagyis számos szomszédunkhoz képest könnyebb a lakáshoz jutás Magyarországon.

Míg Romániában az előbb említett boom miatt majdnem 43-at mutat az index, addig nálunk csupán ennek alig egy harmadát. De a lengyelek és csehek is csak nehezebben juthatnak lakáshoz, előbbi esetében a HPIR index 23,9-et, míg utóbbinál 18,5-öt mutat.

Hazánk az európai átlagot tekintve is szépen szerepel, hiszen még a kiugró értékeket figyelmen kívül számolt átlagos index értéknél is alacsonyabb a nálunk megfigyelhető. Mit mondhat el mindez, tulajdonképpen újdonság tartalma szinte nincs is, csupán megerősíti, hogy Magyarországon más országokhoz képest alacsony az ingatlan ára.