eur:
389.41
usd:
361.54
bux:
68381.53
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Még gyorsabban juthatunk le autópályán az Adriához

Szombaton átadják a forgalomnak Horvátországban a két leghosszabb autópálya-alagutat, amely jelentősen csökkenti a nyári szezonban az Adria irányába és visszafelé kialakult torlódásokat - tájékoztatta pénteken az MTI-t a horvát Tengerügyi, Közlekedési és infrastrukturális Minisztérium szóvivője.

Az egyenként közel hat kilométer hosszú Sveti Rok és Mala Kapela alagutakon az elmúlt években csak egy-egy vágaton közlekedhettek a járművek, ami a nyári hétvégéken jelentős fennakadásokat okozott. Az A1-es, Zágráb-Split-Dubrovnik autópálya két új vágatát nettó 787,5 millió kuna (mintegy 30 milliárd forint) költséggel építették meg - közölte Marina Haluzan.

A horvátnál szigorúbb osztrák biztonsági és építési előírások szerint készült járatok építése 1993-ban kezdődött, és összesen nettó 2,3 milliárd kunába (mintegy 80 milliárd forintba) kerültek. A Mala Kapela első alagútjában 2005-ben, a Sveti Rok alagútnál 2003-ban indult el a forgalom. A szombati átadást követően azonban már nem lesznek szembe jövők a vágatokban, amelyekben 100 kilométeres sebességgel haladhatnak a járművek.

A horvát közlekedési tárca szóvivője hozzátette, az A1-es, Dalmáciába vezető autósztrádán a nyári hónapokban zajlik a teljes éves forgalom 40 százaléka, naponta 28-30 ezer jármű veszi igénybe ezt az utat. Az építés és a működtetés során Európa egyik legmodernebb biztonsági rendszerét építették ki, 24 órán keresztül működő videorendszert és segélyhívót állítottak üzembe, az alagutakban pedig a rádiók és a mobil telefonok működéséhez szükséges rendszert is megvalósították.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×