Infostart.hu
eur:
356.17
usd:
312.46
bux:
140873.08
2026. július 2. csütörtök Ottó

Feljutott a világ tetejére az emberkereskedelem túlélője

Az emberkereskedelem első "túlélőjeként" megmászta a világ legmagasabb pontját egy fiatal nepáli nő, és feljutott a Mount Everestre az első albán nemzetiségű is az idei tavaszi mászószezonban.

A 28 éves Kancshi Maja Tamang azért kapaszkodott fel szombaton a 8848 méteres hegycsúcsra, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem veszélyeire a koldusszegény Nepálban, ahol évről évre ezreket adnak el rabszolgának - jelentette be az expedíciót támogató ENSZ-szervezet, a UN Women in Nepal.

"Misszióm legfőbb célja, hogy véget vessen a lányok és nők elvándorlásának szűkebb hazámból, amely a nő- és leánykereskedelem egyik fő áldozata Nepálban" - idézte a közlemény Tamangot, aki maga is emberkereskedők áldozata lett, Egyiptomba került, ahol cselédlányként kizsákmányolták és bántalmazták.

Nepálban bűnbandák megtévesztéssel vesznek rá reménytelen helyzetben lévő fiatal nőket, hogy rabszolgaként dolgozzanak a szomszédos Indiában és a Közel-Kelet dúsgazdag államaiban, míg másokat bordélyházaknak adnak el. Férfiakat nehéz fizikai rabszolgamunkára alkalmaznak.

Az Emberi Jogok Nepáli Bizottságának adatai szerint a 2014/15-ös pénzügyi évben 9500 ember mentettek ki emberkereskedők karmai közül, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Kancshi Maja Tamang azt akarta megmutatni ritka teljesítményével a nepáli nőknek, hogy bármit elérhetnek, ha esélyt kapnak rá.

A koszovói Uta Ibrahimi személyében elsőként mászta meg hétfőn a világ legmagasabb hegycsúcsát egy albán nemzetiségű személy - jelentette a koszovói média. A hegymászónő kitűzte a koszovói és az albán zászlót is a Mount Everesten, teljesítményéért a legmagasabb koszovói közjogi méltóságok gratuláltak neki Hashim Thaci elnökig bezárólag.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×