Röviden össze sem lehet foglalni annak a három évnek a mérlegét, mióta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi fenntartásban működik Böszörményi-Nagy Gergely szerint. A legfontosabb lépéseket sorolva a a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke kiemelte, hogy az egyetem történetének legnagyobb béremelését hajtották végre. Létrehozták az első angol nyelvű képzéseket, ami segít abban, hogy a magyar hallgatókon kívül Kelet-Közép-Európában is megszólítsák a legtehetségesebbeket. "Ha ők idejönnek Budapestre, akkor a kreatív területen, a művészeti és designterületen új hidakat tudunk létrehozni a fiatalok és a jövő szakemberei között" – emelte ki.

Ezenkívül életre hívták a Jövő Egyeteme Műhelyt, amely egyfajta belső agytrösztként teljes egészében újraalkotja az egyetem képzési programját, koncepcióját, filozófiáját. Az alapítvány elnöke hangsúlyozta, az egyetem minden polgára részt vehet a folyamatban, amellyel felkészítik az intézményt arra, hogy egy egészen új, egyedi oktatási, képzési modellt vezessen be a következő években.

"Teljesen megújítottuk a kutatás-fejlesztési tevékenységünket is, és két év alatt meghússzoroztuk az elnyert kutatás-fejlesztési források mennyiségét, ami, azt hiszem, elég imponáló eredmény" – jelentette ki Böszörményi-Nagy Gergely.

Az elnök még két dolgot emelt ki, az egyik a fenntarthatóság. Ezt a feladatot nem tudták le azzal, hogy megrendeltek egy tanácsadói jelentést vagy átírták a belső szabályzatot, hanem a MOME polgárai, oktatói, tanárai két kezükkel fognak Magyarország több pontján, nemzeti parkokkal együttműködve, új MOME-erdőket telepíteni az egyetem károsanyag-kibocsátásának a kompenzálására.

A másik nagy előrelépés az elnök szerint, hogy új rendszert építenek fel a szegénysorból érkező tehetségek felkutatására és felkarolására. "Magyarország egy része földrajzi és társadalmi értelemben is láthatatlan még a felsőoktatás számára. Szerencsére nő a hátrányos helyzetű hallgatóknak, jelentkezőknek a száma a felsőoktatásban, de nálunk, a MOME-n ez még mindössze csak hat százalék, és azt gondoljuk, hogy fantasztikus kreatív erőforrása lehet Magyarországnak ezekben a régióiban" – mondta.

A MOME bekerült a leginnovatívabb európai felsőoktatási intézmények közé

Szó esett az Erasmus és a Horizont programokról is, amelyekből a modellváltó egyetemeket, így a MOME-t is kizárta az Európai Bizottság, egyelőre a magyar hallgatók, illetve kutatók nem vehetnek részt a programokban. Böszörményi-Nagy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a MOME két év alatt az európai uniós kutatás-fejlesztési források területén megsokszorozta az eredményeit. "Ez azt jelenti, hogy

ez a modellváltott, alapítványi formában működő egyetem Brüsszelben az Európai Bizottság saját szakértőinek a döntései és értékítélete szerint kiválóan működik,

és ugyanezek a szakértők, illetve az ő főnökeik állítják azt, hogy egyébként a modellváltó egyetemek, például a MOME esetében nincsenek meg a garanciái a kiváló működésnek, tehát kizárnak minket ezekből a programokból" – mondta.

Ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy a MOME bekerült a leginnovatívabb európai felsőoktatási intézményei közé, amelyben országonként csak egy intézmény lehet benne, tehát minden adat alátámasztja azt, hogy a MOME, egy alapítványi formában működő egyetem, tökéletesen megfelel azoknak az akadémiai, kutatási, fejlesztési szempontoknak, amelyek alapján ezeket a forrásokat odaítélik.

"Nagyon várjuk a megoldást, mert ezzel nem a kormányt bünteti az Európai Bizottság, hanem a magyar egyetemeken dolgozó szakembereket, oktatókat, kutatókat és hallgatókat. És azokhoz a politikai vitákhoz, amelyek a kormány és az Európai Bizottság között fennállnak, szerintem ennek semmi köze nincsen és méltatlannak tartom azt, hogy ők szenvedjenek kárt ezekből a vitákból" – mondta az alapítvány elnöke.

Terepmunkával kutatják a tehetségeket

Elindult a MOME-n egy új ösztöndíjprogram kifejezetten hátrányos helyzetből érkező középiskolás diákoknak. Ezzel kapcsolatban Böszörményi-Nagy Gergely azt mondta, mindenütt nagyon komoly esélykülönbségek vannak attól függően, hogy ki milyen jövedelmi helyzetű családba születik, ebben Magyarország sem kivétel. Ebben szerinte a MOME cselekvési lehetőségei limitáltak, de az egyetem megújításának részeként létre akartak hozni egy mintaprogramot, hogy ha egy intézmény meg akarja tenni a rá eső részt az esélyteremtés területén, akkor meg tudja tenni.

"Mi azt mondtuk, hogy

minden évben 25-25-25 szegénysorból származó, 16 év körüli fiatalt fogunk felkutatni és felkarolni,

akiket igyekszünk felkészíteni két területen, kreatív és mentálhigiénés területen arra, hogy sikeres felvételi vizsgát tegyenek. Nem csak azt tekintjük majd sikernek, ha a MOME-ra felvételiznek. Örülünk annak, ha más egyetemet választanak, és annak is örülünk, ha adott esetben nem felvételiznek, de a saját életükben valamiképpen a perspektívát meg tudjuk nekik adni. Sokféle sikersztorit várunk ezen a területen" – mondta a fenntartó alapítvány elnöke.

Személyesen a kiválasztást tartja a legizgalmasabbnak, ugyanis terepmunkával akarják megtalálni a legtehetségesebb diákokat a rászorulók között. Ennek érdekében a MOME-n létrejött egy csapat, amelyben szerepet kapnak egyrészt az oktatott kreatív mesterségeket képviselő szakemberek, másrészt mentálhigiénés szakemberek, lesznek benne belsősök és külsős segítők, tanácsadók, és ők "fel fogják szántani Magyarországot". Az első időszakban, az első három évben Észak-Kelet-Magyarországot és Dél-Nyugat-Magyarországot, és aztán fokozatosan fogják bővíteni ezt a programot.