Gulyás Gergely - az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által szervezett rendezvényen - kiemelte: Magyarországon nagyon különböző értékvilágok jelennek meg a fő irányú sajtóban, a radikális szélsőbaloldaltól a radikális jobboldalig mindennek megvan a fóruma, minden megtalálható, és mindenkinek van lehetősége arra, hogy a magyar közélet vitáiban részt vegyen.

Szerinte éppen ezért a viták teljes körűbbek és szabadabbak, mint Nyugat-Európában, ahol az önmagát korábban konzervatívnak nevező sajtó már minden fontos kérdésben feladta a pozícióit.

Gulyás Gergely kijelentette:

Magyarországon a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg, mindenki a saját meggyőződésének megfelelően írhat,

és egy-egy vélemény miatt senkit nem lehet megbélyegezni.

A miniszter szerint a XXI. század fenyegetése az, hogy a balliberális témák kizárólagosságra tesznek szert, s aki ezeket nem fogadja el, az nem lehet a politika részese. Ebből a szempontból Közép-Európában van egy komoly ellenállás - hangoztatta, hozzátéve: Közép-Európa, és különösen Magyarország nem adta fel azt a célkitűzést, hogy a normalitás a jövőben is érvényre juthasson.

Gulyás Gergely azt mondta: nem vitás, hogy társadalmi változások zajlanak, amelyek Nyugat-Európában nem a konzervatív világnak kedveznek. Kérdés ugyanakkor, hogy maradnak-e a társadalomban olyan, egyébként a társadalmat összefűző, hosszú távon működtetni képes elvek és fundamentumok, amelyeket mindenki helyesnek és vitathatatlannak fogad el.

"Azt látjuk, hogy a nyugat-európai jogalkotás, az Európai Unió nyugati tagállamainak jogalkotása általában túllépett ezeken a kérdéseken. Nem leverték a lécet, hanem egyszer és

mindenkorra levették a lécet"

- fogalmazott, majd megjegyezte: Nyugat-Európa legtöbb országában már a jobboldali pártok sem hajlandók vitákat vállalni azokról a témákról, amelyekről a hétfői konferencia is szól.

A miniszter szerint az EU azoknak az erőknek a szavát igyekszik felerősíteni egy-egy tagállamban, amelyek a választásokon kisebbségben maradtak.

Közölte, ez egy legitimáció nélküli és antidemokratikus kísérlet arra, hogy "zsarolással, pénzek visszatartásával, fenyegetéssel, szavazati jog megvonásával" próbálják előnyben részesíteni azokat a politikai célkitűzéseket, amelyek egy demokratikus megmérettetésben nem kapták meg a szükséges többséget.

Emlékeztetett arra, a XIX. században a modern államok kialakulásának időszakában az alapvető szabadságjogok érvényesüléséhez kellett a klasszikus liberalizmus, amely követelte, hogy legyen sajtószabadság, véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési szabadság.

A XIX. századi klasszikus liberalizmus azonban semmiben nem tévesztendő össze azzal a politikai irányzattal, amely ma nevezi így önmagát - mutatott rá a miniszter, aki szerint jó esély van arra, hogy a társadalom legfontosabb tartópillérei hosszú távon is fennmaradjanak. Kérdés azonban, lesz-e olyan vezetése, lesznek-e olyan intézményei az EU-nak, amelyek képesek tolerálni azt, hogy az általuk kizárólagossá tett gondolkodással szemben álló értékvilág is létezik. Ma ez a legnagyobb küzdelem - húzta alá a miniszter.

Kijelentette: ha igazságháborúkról beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság az, ami megadja a garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni.