Összesen 18 673-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami több mint hatezerrel nagyobb számú felvételizőt jelent, mint tavaly – idézi a Népszava a felvi.hu felsőoktatási felvételi adatait. Emelkedett azoknak a száma is, akik első helyen jelöltek meg valamilyen pedagógiai szakot, ők most 14 234-en vannak, míg tavaly 8678-an voltak.

A pedagógusképzésen belül idén a legtöbb jelentkezőt az óvodapedagógus képzés vonzotta, ide 4667-en adták be a jelentkezésüket. Ezt követi a gyógypedagógia alapszak 4502 jelentkezővel, a harmadik helyen pedig az osztatlan tanári képzés áll 3357 jelentkezővel.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke örömtelinek nevezte a lapnak, hogy népszerűbb lett a pedagógusképzés, ugyanakkor véleménye szerint az ötéves osztatlan tanári képzésekre (itt képzik elsősorban a közismereti, vagyis például magyart, történelmet, matematikát, biológiát, kémiát, fizikát, idegen nyelvet oktató tanárokat) jelentkezők száma továbbra is alacsony.

Különösen a reál tantárgyak iránt érdeklődnek kevesen,

például az ELTE Tanárképző Központba ötéves fizika-matek tanári szakra 34, biológia-fizika szakra három, fizika-kémia szakra pedig mindössze egy fő jelentkezett. A jelentkezők közül pedig nem vesznek fel mindenkit, így Gosztonyi Gábor szerint a fontosabb kérdés az lesz, idén szeptemberben mennyien kezdik majd meg tanulmányaikat a pedagógusképzésben – és később mennyien fejezik be azt. Ráadásul számolni kell azzal is, hogy pedagógus diplomával nem mindenki ezen a területen helyezkedik el.

A PSZ alelnöke azt is hozzátette, elképzelhető, hogy sokan kész tényként kezelik a kormánykommunikáció állítását, miszerint a következő években soha nem látott béremelés lesz a pedagógusoknál, holott az erre szánt pénzeket az uniós támogatásoktól tették függővé.

Gosztonyi Gábor tart attól is, hogy az oktatást érintő új jogszabálytervezetek több jelentkezőt végül elbizonytalaníthatnak, amik alapján megfosztanák a pedagógusokat közalkalmazotti jogviszonyuktól.

A lap mások mellett azt is megjegyzi, hogy a felsőoktatás iránt megnövekedett érdeklődés mögött állhat az is, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat, a felvételihez már nem kell kötelezően emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez sincs feltétlenül szükség nyelvvizsgára.