Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Child puts coins in the piggy bank
Nyitókép: Getty Images/kool99

Egyes országrészeken már 700-800 ezer forintot keresnek a magyarok

A KSH szerint viszont az országban vannak olyan régiók is, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset.

Múlt évben tovább emelkedett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, amihez a minimálbér emelésén, illetve a különféle bérmegállapodásokon túl a járvány által előidézett ágazati és strukturális átrendeződések is hozzájárultak – írja a Portfolio.hu.

A KSH szerint az átlagkeresetek a fővárosban és annak agglomerációja túlnyomó részében voltak a legmagasabbak. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A fizikai foglalkozásúak bruttó keresetének növekedési üteme a járványt megelőzően rendszeresen meghaladta a szellemi foglalkozásúakét, azonban ez a tendencia 2020-ban megfordult, és a különbség 2021-ben tovább nőtt.

A szellemi dolgozók kereseti előnye a keleti országrész egyes megyéiben, Budapesten és Tolna megyében volt a legjelentősebb.

Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 300 500 forintot ért el.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×