Egyensúly Intézet: több állami bevétel, kevesebb készpénz, nagyobb versenyképesség

Az Egyensúly Intézet összes megoldási javaslata egy kérdés körül forog, hogy az állam – függetlenül attól, hogy ki van kormányon – hogyan lehet hatékonyabb, hogy a céljait meg tudja valósítani, amihez nyilvánvalóan pénzre, emberekre és a hatékony információ-felhasználásra van szüksége – kezdte Filippov Gábor. Meglátása szerint az állami kapacitásnak ezt a három lábát – hogy kik és mennyi pénzből működtetik az államot, illetve hogy hogyan képesek-e a társadalom releváns információit olvasni – egységben érdemes vizsgálni.

A kutatási igazgató kiemelte: olyan korszakban élünk, ahol lényegében semmilyen megalapozott szakpolitikai döntés nem hozható meg egy jó minőségű, digitalizált állami adatbázis nélkül, ez azonban nem használható fel akkor, ha nincsenek jól képzett és jól megfizetett bürokraták, akiknek a politikusok hagyják, hogy végezzék a feladatukat. Ehhez viszont több pénzre van szüksége az államnak.

Az új javaslatcsomag elsősorban az anyagi kapacitásokkal foglalkozik, hogy miként lehetne a bevételeket úgy növelni, hogy közben az ország versenyképessége sem csökken. Hogy hol lenne lehetőség arra, hogy több pénze legyen az államnak, és hogy ezt jó dolgokra lehessen fordítani – emelte ki Filippov Gábor.

A szakértő egyetértett, több pénz több bevételből, például adókból származhat. Szerintük itt nagy a mozgástér:

„A társaságiadó-kulcsokat simán lehetne növelni, még úgy is, hogy a munkára rótt terheket közben csökkentjük”

– említette példaként. Ugyanakkor a bevételek növelésére a fekete- és szürkegazdaság kifehérítése is jó megoldás, amiben komoly eredményeket sikerült elérni az utóbbi években – tette hozzá Filippov Gábor, utalva az online pénztárgépek bevezetésére is.

Számos olyan javaslatuk van, ami a készpénzhasználat visszaszorítását célozná bizonyos szektorok és szolgáltatások (adásvételi és bérlési piac, építőipar) esetében, mert az minden esetben az adóelkerülés és korrupció elősegítője. Az Egyensúly Intézet szerint

egy évtizeden belül meg lehetne felezni a mostani készpénzhasználat mértékét.

„Ha az összes tranzakció legalább harmada készpénzben zajlana, már sokkal beljebb lennénk” – fogalmazott.

A kutatási igazgató arra is fölhívta a figyelmet, ha az idősebb generációk néhány év alatt képesek voltak elsajátítani a közösségi média használatát, az online bankolással sem lehet gond. Főleg, ha egyébként vannak intézményi ösztönzők. Szerintük Magyarországon nagy a mozgástér, hogy csökkentsék a számlavezetési, kártyahasználati és egyéb banki költséget. Azt is megjegyezte: a kormány azzal is érdekelté tehetné az idősebb, akár szegényebb rétegeket, hogy egy átmeneti-felkészítő időszakot követően minden szociális transzfert elektronikusan utalna.