Eljutott egy olyan, az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri tervezet a Medical Online-hoz, amely jelentős változásokat irányoz elő a most ismert szabályrendszerben. A dokumentum "véglegességéről" egyelőre nincs információ, vagyis nem tudni, hogy a kormányhoz történő benyújtás előtt még változik-e Pintér Sándor belügyminiszter tárcájának javaslatcsomagja.

Íme, néhány fontosabb elem a dokumentumból, amely októberben már a kormány elé kerülhet.

Központosítás (új állami hálózat)

Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz a terv szerint, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól majd, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja.

A dolgozókat megyéken belül lehetne vezényelni.

Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket.

A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

A kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság. Ebbe a csomagba is befűztek azonban egy javaslatot: az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozhatnának, ezért a közreműködő mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetnék a rendszerből 2024. január 1-jéig. Úgy vélik, ez a lehetőség hozzájárul a kórházi adósságok kialakulásához. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem.

Változó kórházi látogatási rend, megszűnő orvosválasztási jog

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint

• a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.
• Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

A most készült előterjesztés szerint

a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.

A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

Ügyeleti rendszer (bevetik a háziorvosokat)

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen már tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

A tervezet értelmében

• a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket.
• Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben.
• Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

Átszabott körzethatárok (háziorvosok, védőnők)

A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel,

de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Szűrővizsgálatok

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai egyeztetéseket lát szükségesnek.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken

- hangsúlyozzák az előterjesztésben.

Rendelőintézetek (államosítás)

2023. július 1-jétől állami tulajdonba vennék az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak.

Az államosítás indoka az, hogy

a kórházi dolgozók ezáltal könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.

Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

Ha az államosítás nem nyerne kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének megerősítését szorgalmaza a dokumentum az egészségügyi törvény módosításával.

Idősgondozás (új központok, közalkalmazotti státus)

Szakápolási központokat létrehozását javasolja a tervezet. Ezeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki. Itt az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg.

Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz. Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás (6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a fizetésük nem csökkenhet.

Béremelés és bércsökkentési lehetőség (2023-tól)

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

A szöveg tartalmazza azt is, hogy jövő januártól vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is.