Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
JAS-39 Gripen vadászrepülőgépek a budaörsi reptéren rendezett honvédelmi napi haditechnikai bemutatón 2019. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Sokba kerül, ha a Gripenek felszállnak a légtérsértők miatt

A múlt vasárnapi riasztás után kedden a reggeli órákban újra levegőbe emelkedtek a Magyar Honvédség vadászgépei. Egy Rigából Dubrovnikba tartó Boeing nem vette fel a rádiókapcsolatot a polgári légi irányítással, a Gripenek a horvát határig kísérték a repülőgépet. Az utóbbi hónapokban több hasonló esetre is volt példa. Kérdés, ki fizeti ilyenkor a vadászgépek sokmilliós költségét.

Nem feltétlenül emelkednek mostanában jóval többször a levegőbe a magyar Gripenek, a háborús helyzet miatt vagyunk most érzékenyebbek egy ilyen híre – mondta érdeklődésünkre Márványi Péter.

A szakújságíró szerint egy másik ok hátterében szintén a háború áll. Ugyanis sok repülő korábban nyugodtan átrepült Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon, most viszont kerülnek, és a kerülésnek az egyik fő csapásirányában ott van Magyarország is.

Ha sűrűbben fordulnak elő a gépek, sűrűbb a forgalom, akkor sűrűbb lehet a hiba is

- tette hozzá.

A gépek válaszjeladója természetesen ilyenkor is biztosítja a legfontosabb adatokat, ettől függetlenül a pilóta komoly mulasztásáról beszélhetünk, ha nem veszi fel a kapcsolatot a polgári légiirányítással, és ilyenkor az adott ország köteles felküldeni a vadászgépeket.

Márványi Péter szerint meg kell bizonyosodni arról, hogy legalább vizuális kapcsolatot fel tudnak-e venni például a személyzettel. Történhet gépeltérítés, vagy olyan szomorú eset, mint egy görög légitársaság esetében, amikor egy technikai probléma miatt aki volt a fedélzeten, az mind vagy elájult, vagy már meg is halt, mikor kiderült a gond. A repülő közben a robotpilóta irányításával haladt, egészen a lezuhanásig.

Márványi Péter hozzátette: mivel nem valósult meg az egységes európai égbolt, jelenleg

akár 100-200 kilométerenként is be kell jelentkezni, ami sok idegen pilótának szokatlan.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, egy vadászgép egyetlen repült órája többmillió forintos tétel. Sokba kerül az üzemanyag is, de az amortizáció a fő tétel, ami növeli az összeget, mivel bizonyos üzemórák után alkatrészeket kell cserélni vagy javítani, és ezek csillagászati összegekbe kerülnek. A docens szerint ha az utasszállító gép a busz, akkor a vadászgép Forma-1-es versenyautó.

A vadászgépek a legdrágábban üzemeltethető haditechnikai eszközök,

kivéve a repülőgéphordozókat, amelyekből például az Egyesült Államokban egy darabot egy napig fenntartani tízmillió dollárba kerül – emelte ki.

Ha nem jelentkezik be egy légi jármű, a magyar hatóság felveszi a kapcsolatot az adott repülőgép országának hatóságával, de Márványi Péter szakújságíró még nem hallott olyan esetről, amikor valamelyik társaságot megbüntették volna, amiért valahol Európában megsértette a szabályokat.

"Az a gyanúm, hogy annyira nehéz lenne behajtani a vadászgépek repülésének a költségeit – ezt bonyolult és nehéz nemzetközi csatornákon lehet megszervezni –, hogy vélhetően a magyar hatóság sem hajtja túlzottan, hogy ebből valaha is pénzt lásson – fejtette ki.

Embervezette katonai gép egyébként utoljára a 90-es években, a délszláv háború idején repült be szabálytalanul a magyar légtérbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×