eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a napirendi pont előterjesztője beszél a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Orbán Balázs az EU-csúcsról: Magyarország garanciákat kapott

A miniszterelnök politikai igazgatója érdeklődésünkre ismertette a brüsszeli megállapodás részleteit.

Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, a tilalom egyelőre a csővezetéken szállított nyersolajra nem terjed ki.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kérdésünkre felidézte: noha korábban a versailles-i európai tanácsi csúcson az a döntés született, hogy a szankciós politikát az energiaszektorra nem szabad kiterjeszteni, több mint egy hónappal ezelőtt a bizottság mégis előállt egy olyan javaslattal, ami az orosz olaj importjára megtiltására tett volna lépéseket. Magyarország az első pillanatban egyértelművé tette, hogy ez a javaslat ebben a formában elfogadhatatlan, ugyanis

egy atombombával ért volna fel a magyar gazdaságra nézve,

veszélybe került volna a teljes foglalkoztatás, a gazdasági növekedés feltételei megszűntek volna, a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lett volna.

"Nekünk a háború kitörése óta az a politikánk, hogy támogatjuk az orosz agresszió elleni közös uniós fellépést, de azt nem hagyjuk, hogy a háború árát a brüsszeli bürokrácia a magyar családokkal próbálja megfizettetni. Ez ennek tipikus példája lett volna" – emelte ki Orbán Balázs.

A kormányfő politikai tanácsadója közölte: a hétfői tanácsülési nap abból a szempontból volt jelentős, hogy sikerült elérni, a vezetéken keresztül történő szállítás kivételt képezzen az olajembargó alól. Ez elsősorban azoknak az országoknak fontos, amelyek nem rendelkeznek tengerparti kikötő kijáratokkal, Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia és Csehország tartozik ide. Ezek az országok továbbra is vásárolhatnak orosz olajat, míg a többiek az orosz olaj Európába érkezésének 92 százalékát kitevő tengeri szállításokról lemondanak az év végével.

Orbán Balázs kiemelte: arra is

garanciát kapott Magyarország, hogy ha a Barátság kőolajvezetékkel valami történik, akkor máshonnan lehet beszerezni orosz olajat.

Akkor a tengeri szállításon keresztül kell a kieső mennyiséget pótolni, de ez veszélyhelyzeti kivételnek minősül. Az elmúlt napokban az ukrán fél több fenyegető nyilatkozatot tett, hogy a Barátság kőolajvezetékkel történhet valami – ha ez tényleg megtörténik, akkor az komoly ellátási problémát okozott volna Magyarország számára és erre is sikerült a garanciában megállapodni. A megállapodást ennek a formájában tudta támogatni a kormány, és így az Európai Unió egységesen tudott dönteni a hatodik szankciós csomag elfogadásáról, ezekkel a kivételekkel – tette hozzá.

Orbán Balázs hangsúlyozta: a mostani megállapodásban nincs konkrét határidő arra vonatkozóan, hogy azon országok számára, amelyek csővezetékes szállítással dolgoznak, a kivételek milyen feltételek mellett és mennyi ideig állnak fent. A tanácsi következtetésekben az a pont szerepel, hogy ezzel később vissza kell térni az Európai Tanács elé és politikai típusú döntést kell hozni, ám ennek pénzügyi természetű vonatkozásai is vannak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban 700-750 millió eurós összeget említett az orosz olaj kiváltásáról. Orbán Balázs szerint szerint ebben a nagyságrendű összegben kell beruházásokat tenni, és ezen beruházások hatására valószínűsíthetően nem olcsóbbá válik az elérhető olaj, hanem drágábbá, ezt pedig valahogy kezelnie kell az államnak.

A miniszterelnök politikai igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy egészen idáig az energia kérdése Európában alapvetően üzleti kérdés volt, egy verseny, és ahonnan olcsóbban jött az energia, azokat az energiaforrásokat használták a országok. Ha az orosz háború hatására az Európai Unió úgy dönt, hogy innentől kezdve az energia nem üzleti típusú kérdés egyik ország számára sem, hanem geopolitikai vagy geostratégiai kérdés, és az orosz olajról való leválás ebből a szempontból fontos Európának, még akkor is, ha ez üzleti alapon nem éri meg, akkor az ehhez szükséges közösségi uniós finanszírozást meg kell teremteni. Ha ez a döntés és ez az elköteleződést megszületik Európában, akkor a kormány nyitott, hogy erről tárgyaljon – emelte ki.

Hozzátette azt is, viszont

olyan megoldás nem születhet, aminek a végén a magyar emberekkel fizettetik meg az árát a döntésnek,

és aminek eredményeképpen a magyar gazdaság működőképessége leáll, a rezsicsökkentés pedig fenntarthatatlanná válik.

Arra a kérdésre, hogy a mostani megállapodás után, a különadók bevezetésével meddig tartható fent a benzinárstop és a rezsicsökkentés, Orbán Balázs azt mondta, az extraprofit adók alkalmasak arra, hogy a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges feltételeket biztosítsák.

"A négy stop politikáját folyamatosan vizsgáljuk – fejtette ki Orbán Balázs. – Meghatározott határidők vannak, hogy milyen időperiódusonként kell a kormánynak felülvizsgálni ezeket a lépéseket. Természetesen az ország teherbíró képességének függvényében szeretnénk az állampolgárok számára minél barátibb megoldásokat javasolni. Úgy látjuk, hogy a négy stop intézkedés alapvetően bevált, ezen az úton érdemes továbbmenni, mert ez az infláció fékezésének az egyik nagyon hatékony módja."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×