Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
HANGZHOU, CHINA - FEBRUARY 25, 2022 - A citizen watches a news report on the conflict between Russia and Ukraine at an appliance store in Hangzhou, east Chinas Zhejiang Province, Feb 25, 2022. (Photo credit should read Costfoto/Future Publishing via Getty Images)
Nyitókép: Costfoto/Future Publishing via Getty Images

Orosz–ukrán háború: Kínának is megvan a maga Ukrajnája

Kínának politikai és gazdasági érdeke sem fűződik az orosz–ukrán háborúhoz, ugyanakkor Tajvan szempontjából precedens értékű lehet az, ami most Európában zajlik – mondta Szunomár Ágnes Kína-szakértő.

Kína alapvetően belpolitikai célokat tart szem előtt, amikor egy ilyen jellegű kérdésben megszólal, és éppen ezért nagyon óvatosan nyilatkozik és nem foglal állást, legyen az a konfliktus bárhol a világon – mondta Szunomár Ágnes Kína pozíciójáról az orosz–ukrán háborúban.

A szakértő úgy véli, a kínaiak jobban örültek volna annak, ha ez a helyzet nem áll elő, mert van egyfajta várakozás, hogy a kínaiak vajon hova állnak, de a kínaiak nem szeretnének egyik oldalra sem állni. Egyrészt stabil belpolitikai helyzetet szeretnének kialakítani, másrészt a gazdasági érdeküket sem szolgálná a nyugat-európai vagy akár az amerikai szálnak a teljes elszakítása, hiszen lényegesen fontosabb partnere akár Európa, akár Amerika Kínának, mint Oroszország, ugyanakkor politikai, geopolitikai értelemben Oroszország is fontos partner.

"Kínának az lenne az érdeke, hogy lehetőség szerint ne kelljen választani,

és szerintem, ha tehetnék, meg nem történtté tennék mindazt, ami történt az elmúlt napokban" – mondta a Kína-szakértő.

A kínai külügyminisztérium közlése szerint egy ország biztonságát sem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, ugyanakkor a regionális biztonság nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével. Szunomár Ágnes szerint ez is a középen állást mutatja, ugyanakkor egy érdekes párhuzamra is felhívta a figyelmet:

"Kínának megvan a maga Ukrajnája, ez Tajvan.

Természetesen számos különbség van a két eset között, de azért nagyon sok a párhuzam is. Nem véletlen, hogy Kínában a különböző platformokon azért felröppentek olyan hírek is, hogy akkor lehet, hogy most Kínának is ugyanazt kellene tenni, Tajvannal, mint amit Oroszország tett Ukrajnával. Ahogy Oroszország nem nézi jó szemmel azt, hogy a NATO terjeszkedik az ő szomszédságában, ugyanúgy Kína sem nézi jó szemmel azt, hogy az Egyesült Államok rendre megjelenik a térségben, és ezzel a kínaiak saját háza táját veszélyezteti. Ez az üzenet generálisabb, sem minthogy kizárólag az orosz–ukrán konfliktusról szólna."

Szunomár Ágnes nem tartja valószínűnek, hogy Kína vérszemet kapna, és "rendezhetné" Tajvan státuszát, mert szerinte Kína nem kockáztatna olyan nemzetközi visszhangot és összefogást, ami még erősebb lenne, mint Oroszország esetében, és jó eséllyel lényegesen nagyobb fájdalmat is tudna okozni a kínai gazdaságnak, mert elsősorban azok fognának össze ellene, a fejlett világ országai, amelyek a legfontosabb gazdasági partnerei jelenleg Kínának.

Az ukrán külügyminiszter felvetette, hogy Kína vállaljon valamiféle közvetítő szerepet a konfliktusban, ezt a kényelmes szerepet akár vállalhatnák is kínaiak, hiszen ezzel is erősíthetnék a kívülállásukat, de de Szunomár Ágnes szerint nem reális ez a megoldás, már csak azért sem, mert tradicionálisan oroszbarátnak tartják Kínát.

Kína a szakértő szerint gazdaságilag nem nagyon profitálhat az orosz–ulrán konfliktusból, inkább csak vesztesként kerülhet ki, mert Oroszország olyan sok szempontból nem fontos Kínának, főként nem a nyugati világgal összevetve. Oroszország ugyanazoknak a kínai termékeknek a felvevő piaca, mint a világ minden egyéb országa, a Kínába tartó orosz exportot 75 százaléka pedig különböző szénhidrogén.

"Kína nem függ kizárólagosan az orosz piactól, vagyis azt elveszíteni sokkal kevésbé fájna,

mint adott esetben számolni azzal, hogy a szankciók egy erőteljesebb orosz kiállást követően már Kínát is érinthetnék Európából vagy az Egyesült Államokból. Az most nagyon nem hiányozna a kínai gazdaságnak" – mondta Szunomár Ágnes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×