Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
HANGZHOU, CHINA - FEBRUARY 25, 2022 - A citizen watches a news report on the conflict between Russia and Ukraine at an appliance store in Hangzhou, east Chinas Zhejiang Province, Feb 25, 2022. (Photo credit should read Costfoto/Future Publishing via Getty Images)
Nyitókép: Costfoto/Future Publishing via Getty Images

Orosz–ukrán háború: Kínának is megvan a maga Ukrajnája

Kínának politikai és gazdasági érdeke sem fűződik az orosz–ukrán háborúhoz, ugyanakkor Tajvan szempontjából precedens értékű lehet az, ami most Európában zajlik – mondta Szunomár Ágnes Kína-szakértő.

Kína alapvetően belpolitikai célokat tart szem előtt, amikor egy ilyen jellegű kérdésben megszólal, és éppen ezért nagyon óvatosan nyilatkozik és nem foglal állást, legyen az a konfliktus bárhol a világon – mondta Szunomár Ágnes Kína pozíciójáról az orosz–ukrán háborúban.

A szakértő úgy véli, a kínaiak jobban örültek volna annak, ha ez a helyzet nem áll elő, mert van egyfajta várakozás, hogy a kínaiak vajon hova állnak, de a kínaiak nem szeretnének egyik oldalra sem állni. Egyrészt stabil belpolitikai helyzetet szeretnének kialakítani, másrészt a gazdasági érdeküket sem szolgálná a nyugat-európai vagy akár az amerikai szálnak a teljes elszakítása, hiszen lényegesen fontosabb partnere akár Európa, akár Amerika Kínának, mint Oroszország, ugyanakkor politikai, geopolitikai értelemben Oroszország is fontos partner.

"Kínának az lenne az érdeke, hogy lehetőség szerint ne kelljen választani,

és szerintem, ha tehetnék, meg nem történtté tennék mindazt, ami történt az elmúlt napokban" – mondta a Kína-szakértő.

A kínai külügyminisztérium közlése szerint egy ország biztonságát sem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, ugyanakkor a regionális biztonság nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével. Szunomár Ágnes szerint ez is a középen állást mutatja, ugyanakkor egy érdekes párhuzamra is felhívta a figyelmet:

"Kínának megvan a maga Ukrajnája, ez Tajvan.

Természetesen számos különbség van a két eset között, de azért nagyon sok a párhuzam is. Nem véletlen, hogy Kínában a különböző platformokon azért felröppentek olyan hírek is, hogy akkor lehet, hogy most Kínának is ugyanazt kellene tenni, Tajvannal, mint amit Oroszország tett Ukrajnával. Ahogy Oroszország nem nézi jó szemmel azt, hogy a NATO terjeszkedik az ő szomszédságában, ugyanúgy Kína sem nézi jó szemmel azt, hogy az Egyesült Államok rendre megjelenik a térségben, és ezzel a kínaiak saját háza táját veszélyezteti. Ez az üzenet generálisabb, sem minthogy kizárólag az orosz–ukrán konfliktusról szólna."

Szunomár Ágnes nem tartja valószínűnek, hogy Kína vérszemet kapna, és "rendezhetné" Tajvan státuszát, mert szerinte Kína nem kockáztatna olyan nemzetközi visszhangot és összefogást, ami még erősebb lenne, mint Oroszország esetében, és jó eséllyel lényegesen nagyobb fájdalmat is tudna okozni a kínai gazdaságnak, mert elsősorban azok fognának össze ellene, a fejlett világ országai, amelyek a legfontosabb gazdasági partnerei jelenleg Kínának.

Az ukrán külügyminiszter felvetette, hogy Kína vállaljon valamiféle közvetítő szerepet a konfliktusban, ezt a kényelmes szerepet akár vállalhatnák is kínaiak, hiszen ezzel is erősíthetnék a kívülállásukat, de de Szunomár Ágnes szerint nem reális ez a megoldás, már csak azért sem, mert tradicionálisan oroszbarátnak tartják Kínát.

Kína a szakértő szerint gazdaságilag nem nagyon profitálhat az orosz–ulrán konfliktusból, inkább csak vesztesként kerülhet ki, mert Oroszország olyan sok szempontból nem fontos Kínának, főként nem a nyugati világgal összevetve. Oroszország ugyanazoknak a kínai termékeknek a felvevő piaca, mint a világ minden egyéb országa, a Kínába tartó orosz exportot 75 százaléka pedig különböző szénhidrogén.

"Kína nem függ kizárólagosan az orosz piactól, vagyis azt elveszíteni sokkal kevésbé fájna,

mint adott esetben számolni azzal, hogy a szankciók egy erőteljesebb orosz kiállást követően már Kínát is érinthetnék Európából vagy az Egyesült Államokból. Az most nagyon nem hiányozna a kínai gazdaságnak" – mondta Szunomár Ágnes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×