Infostart.hu
eur:
365.6
usd:
315.65
bux:
148696.72
2026. augusztus 19. szerda Huba
Low angle view of teacher with face mask after lockdown, walking outdoors in front of school.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

PSZ: a közalkalmazotti státusz lehet a béremelés ára

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2023-re beígért béremelés ára lehet, ha megszűnik a közoktatásban tanító pedagógusok közalkalmazotti státusza. A témát Pósán László fideszes országgyűlési képviselő egy interjúban vetette fel, példaként említve a szakképzést, ahol az oktatókat már a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják.

„Át kell gondolni sok olyan kérdéskört, ami per pillanat nincsen rendezve. A szakképzési rendszerben a bérezésben elég jelentős szerepet játszanak már az egyéni teljesítmények, de a közoktatásban ilyen például nincsen. A szakképzésben oktató pedagógusok a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak, a közoktatásban szerepet vállaló pedagógusok pedig közalkalmazottaknak minősülnek, így a kettőt nehéz is összehasonlítani egymással. Végig kell gondolni azt, hogy van-e értelme ilyen szempontból is ennek a két különböző jogviszonynak” – így nyilatkozott a napokban Pósán László, a Fidesz parlamenti képviselője a pedagógus-béremelés kapcsán egy interjúban a Debrecen Televízióban.

2019-ben már Maruzsa Zoltán államtitkár is beszélt egy pedagógus státusztörvényről, ennél többet azonban sem akkor, sem azóta nem mondtak – idézte fel az előzményeket Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezete a kormánypárti politikus nyilatkozatára a sztrájktárgyaláson is rákérdezett, ahol azt a választ kapták, hogy Pósán László nem kormányzati szereplő.

A PSZ alelnöke szerint azonban a tárgyalópartnerük azt figyelmen kívül hagyta, hogy Pósán László a parlament – az oktatás témakörével is foglalkozó – kulturális bizottságának az elnöke, ami ebből a szempontból fontos tényező. Gosztonyi Gábor megjegyezte, volt már arra példa, hogy a kormány „kvázi megszondáztatja” a társadalmat, hogy mit szólnának bizonyos lépésekhez, ezért úgy véli, Pósán László nem magánemberként beszélt az interjúban.

„Mindenképpen oda kell figyelni a szavaira, mert valamit biztos, hogy valakinek ezzel üzenni szeretne”

– fogalmazott a PSZ alelnöke.

Gosztonyi Gábor felelevenítette, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak is azt mondták: a 30 százalékos béremelést csak úgy tudják megoldani, ha kivezetik őket a közalkalmazotti jogállásból. A szakszervezet viszont úgy véli, semmi nem indokolja azt, hogy egy béremelést egy jogállásváltáshoz kössenek. „Az egyéni béralku, hál' Istennek lassan a kollégáink is rájönnek, akik a szakképzésben dolgoznak, egy nagy porhintés volt, egy egyéni bérdiktátumokról van szó” – tette hozzá a szakember emlékeztetve: egy munkavállalót például sokkal könnyebben elbocsáthatnak, miközben más a felmondási ideje és a végkielégítés időtartama is.

A sztrájkok idejére érvényes, még elégséges szolgáltatásokat leszámítva a kormányzat soha nem tekintette az oktatást stratégiai ágazatnak – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a fentiek „az elmúlt 12 év politikájának a megkoronázása lehet”, az ilyen nyilatkozatokkal pedig csak megmutatják „a foguk fehérjét”. A PSZ alelnöke szerint csak a pedagógusok egységes fellépésével lehetne megakadályozni az ilyen irányú elképzeléseket. Példaként a rezidenseket hozta fel, mondván, ha mindenki vagy legalábbis az érintettek jelentős része megtagadja a jogviszonyváltás aláírását, akkor ez esetleg elgondolkodtathatja a kormányt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Sokat kivett a világcsúcs-kísérlet Kós Hubertből 200 méter háton a párizsi úszó Európa-bajnokságon, és bár a rekordra még várnia kell, három aranyéremmel zárta a kontinensviadal, fő száma mellett 200 vegyesen és a 4-szer 100-as gyorsváltó tagjaként is dobogó tetejére állhatott. Az olimpiai és világbajnok hazatérése után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyilatkozott az InfoRádiónak.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Az idei európai hőség és szárazság már nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem több csatornán keresztül ható gazdasági sokk. A tartós kánikula csökkenti a munkaerő termelékenységét, rontja a terméshozamokat, korlátozza a folyami áruszállítást, szűkíti az energiatermelést, és közben növeli az inflációs, költségvetési és biztosítási kockázatokat. A kárbecslések szerint a hőhullámok és az aszály akár az Európai Unió idei növekedésének jelentős részét is elvihetik. Magyarország számára mindez nem távoli klímakockázat: a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését, vagyis az ország egyik legfontosabb energiatermelő kapacitását. A kérdés már nem az, hogy lesz-e ára a forróbb és szárazabb nyaraknak, hanem az, hogy Európa ezt előre, alkalmazkodási beruházásokban fizeti meg, vagy utólag, termeléskiesésben, drágább energiában és költségvetési nyomásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×