Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Low angle view of teacher with face mask after lockdown, walking outdoors in front of school.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

PSZ: a közalkalmazotti státusz lehet a béremelés ára

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2023-re beígért béremelés ára lehet, ha megszűnik a közoktatásban tanító pedagógusok közalkalmazotti státusza. A témát Pósán László fideszes országgyűlési képviselő egy interjúban vetette fel, példaként említve a szakképzést, ahol az oktatókat már a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják.

„Át kell gondolni sok olyan kérdéskört, ami per pillanat nincsen rendezve. A szakképzési rendszerben a bérezésben elég jelentős szerepet játszanak már az egyéni teljesítmények, de a közoktatásban ilyen például nincsen. A szakképzésben oktató pedagógusok a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak, a közoktatásban szerepet vállaló pedagógusok pedig közalkalmazottaknak minősülnek, így a kettőt nehéz is összehasonlítani egymással. Végig kell gondolni azt, hogy van-e értelme ilyen szempontból is ennek a két különböző jogviszonynak” – így nyilatkozott a napokban Pósán László, a Fidesz parlamenti képviselője a pedagógus-béremelés kapcsán egy interjúban a Debrecen Televízióban.

2019-ben már Maruzsa Zoltán államtitkár is beszélt egy pedagógus státusztörvényről, ennél többet azonban sem akkor, sem azóta nem mondtak – idézte fel az előzményeket Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezete a kormánypárti politikus nyilatkozatára a sztrájktárgyaláson is rákérdezett, ahol azt a választ kapták, hogy Pósán László nem kormányzati szereplő.

A PSZ alelnöke szerint azonban a tárgyalópartnerük azt figyelmen kívül hagyta, hogy Pósán László a parlament – az oktatás témakörével is foglalkozó – kulturális bizottságának az elnöke, ami ebből a szempontból fontos tényező. Gosztonyi Gábor megjegyezte, volt már arra példa, hogy a kormány „kvázi megszondáztatja” a társadalmat, hogy mit szólnának bizonyos lépésekhez, ezért úgy véli, Pósán László nem magánemberként beszélt az interjúban.

„Mindenképpen oda kell figyelni a szavaira, mert valamit biztos, hogy valakinek ezzel üzenni szeretne”

– fogalmazott a PSZ alelnöke.

Gosztonyi Gábor felelevenítette, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak is azt mondták: a 30 százalékos béremelést csak úgy tudják megoldani, ha kivezetik őket a közalkalmazotti jogállásból. A szakszervezet viszont úgy véli, semmi nem indokolja azt, hogy egy béremelést egy jogállásváltáshoz kössenek. „Az egyéni béralku, hál' Istennek lassan a kollégáink is rájönnek, akik a szakképzésben dolgoznak, egy nagy porhintés volt, egy egyéni bérdiktátumokról van szó” – tette hozzá a szakember emlékeztetve: egy munkavállalót például sokkal könnyebben elbocsáthatnak, miközben más a felmondási ideje és a végkielégítés időtartama is.

A sztrájkok idejére érvényes, még elégséges szolgáltatásokat leszámítva a kormányzat soha nem tekintette az oktatást stratégiai ágazatnak – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a fentiek „az elmúlt 12 év politikájának a megkoronázása lehet”, az ilyen nyilatkozatokkal pedig csak megmutatják „a foguk fehérjét”. A PSZ alelnöke szerint csak a pedagógusok egységes fellépésével lehetne megakadályozni az ilyen irányú elképzeléseket. Példaként a rezidenseket hozta fel, mondván, ha mindenki vagy legalábbis az érintettek jelentős része megtagadja a jogviszonyváltás aláírását, akkor ez esetleg elgondolkodtathatja a kormányt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Égető nyugdíjproblémával küzd Európa gazdasága, de a politikusok nemigen vállalják fel a felelősségteljes döntésekkel együtt járó népszerűtlenséget, inkább elodázzák a problémák megoldását – vezeti le egy friss, széles kitekintésű nyugdíjelemzés, amelyet a Financial Times hasábjain publikáltak a szerzők. Az alapprobléma lényege, hogy a 19-20. században létrejött nyugdíjrendszerek egészen más demográfiai helyzetben és más ellátási színvonalon működtek, mint a belőlük kifejlődött, ma már országonként akár több tízmillió ember elsődleges bevételi forrását biztosító modern nyugdíjrendszerek. Megoldást jelenthetne egy elsődlegesen tőkefedezeti pilléren nyugvó nyugdíjrendszerre való áttérés, amint azt Kanada sikeres példája mutatja, de Európában ennek most nincs politikai realitása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×