Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
flashers of a police car
Nyitókép: Oleksandr Filon/Getty Images

Járvány ide vagy oda, a szervezett bűnözés köszöni, jól van

A szervezett bűnözői csoportok nem gyengültek meg a járványidőszak alatt, sőt, új területeken is megerősödtek – áll az Europol 2020-as jelentésében. Az InfoRádió a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Felméry Zoltán szerint a 2020-as év szervezett bűnözéssel összefüggő tendenciáit elemző, értékelő Europol-jelentés legfontosabb állítása, hogy a koronavírus-járvány – ha nincs is kimondva, hogy erősítette, de legalábbis semmiképpen sem veszélyeztette –, alapvetően változtatta meg a szervezett bűnözői csoportok működési környezetét. Tehát, bár egyes bűncselekménytípusok esetén a kép árnyalt, de tudtak adaptálódni, ami egyébként jellemzői is rájuk – tette hozzá a szakember, példaként említve a hamisított egészségügyi termékek kereskedelmét, aminek a felfutását a pandémiának köszönhetnek.

Az Europol-jelentés nem rejti véka alá az sem, hogy a szervezett bűnözői csoportoknak társadalmi és gazdasági tekintetben egyarán vannak hatásai. Utóbbit illetően elég az áfacsalásokra gondolni, amik éves szinten körülbelül 50 milliárd eurós hiányt jelentenek a közösségi költségvetésben, de akár a sportfogadások kapcsán, akár a logisztikai- és szállítókapacitások ellen végzett támadások nyomán is több százmillió eurós bevételkiesést, károkat okoznak.

„Tehát igen, ennek vannak gazdasági következményei is a társadalmi következményeken túl”

– értetett egyet Felméry Zoltán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa a társadalmi következményeket illetően kiemelte: a szervezett bűnözői csoportok jellemzően a tevékenységükkel áldozatokat generálnak, legyen szó drog- vagy emberkereskedelemről – előbbiben a szervezett bűnözői csoportok 38-40 százaléka érintett –, akár a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélésekről. De ide sorolható a kiberbűnözés is, ami alapvetően zsarolóprogramokat, szolgáltatásbénító támadásokat és adathalászatot takar.

Az átlagember elsődlegesen viszont a vagyon elleni bűncselekmények során találkozhat a szervezett bűnözéssel, kezdve a lakásbetörésektől az autólopásokon át az ATM-feltörésekig számos egyéb dolog mellett, amiben a csoportok érintettek lehetnek.

Felméry Zoltán megjegyezte, az Europol jelentéséből az is kiderül, hogy az ide kapcsolódó vagyonvisszaszerzés elég gyenge lábakon áll, vagyis

az eltulajdonított vagyon 98 százaléka a bűnözők kezén marad,

tehát e tekintetben még van mit fejlődni az elkövetkezendő időszakban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×