A 100. lapszám minden print orgánum életében fontos mérföldkő, ezért az eredetileg hetven oldalas lapot ebből az alkalomból száz oldalasra tervezeték. Olyan anyagokkal készültek, amelyek kicsit visszatekintenek az elmúlt száz lapszámra, illetve a Mandiner eddigi időszakára. Több korábbi interjúalanyukat, „címlapsztárt” is megkérdeztek arról, hogy mit gondolnak a lapról, hogyan látják azóta a világ és a közélet alakulását – ismertette a főszerkesztő. Emellett egy jubileumi cikkben azt is bemutatják, mi az, ami a Mandiner kollégáit „mozgatja”, érdekli. Szalai Zoltán kiemelte: emlékezetes, hogy az első címlapon Böjte Csaba szerepelt, ezért úgy gondolták, hogy a századik lapszámban ismét a ferences rendi szerzetest szeretnék megszólítani. „Talán ez a valaha volt legjobb Böjte-interjú, amit olvastam, nagyon érdekes, mély gondolatokkal tőle.”

A főszerkesztő az InfoRádió érdeklődésére válaszolva elmondta, miután magukat konzervatív embereknek tartják, a Mandiner hetilapjának indulásakor igyekeztek időtálló koncepciót kitalálni, de természetesen az idők során mind dizájnban, mind layoutban, mind pedig tartalomban próbálták az olvasói visszajelzések alapján formálni, alakítani a lapot.

Szalai Zoltán arra is kitért, hogy a Mandiner különleges helyzetben van, ugyanis legtöbbször – és ez a média, a sajtó evolúciója – a print lapokból lettek a különböző online portálok, esetükben azonban ez pont fordítva volt: előbb volt az online portál, „és ha úgy tetszik”, annak lett nyomtatott hetilapja. A Mandiner egy integrált szerkesztőség, vagyis a kollégák mindkét formátumba folyamatosan dolgoznak. Annál is inkább fontosnak tartják mindezt, mert nagyon sok anyagról nem is tudni a megírás pillanatában, hogy az hol fog megjelenni.

„Folyamatosan zajlik egy történet, egy sztori, és közben látjuk azt, hogy igen, ezt az online felületre azonnal ki kell tenni, vagy pár napot tudunk még vele várni, még mélyítjük a történetet, és akkor a print lapba kerül.” Erre azonban a szerkesztőség szétválasztásával nem lenne lehetőség – tette hozzá a főszerkesztő, aki ebben látja a jövőt.

A nyomtatott hetilap életében az egyik legfontosabb változásként említette, hogy az olvasóik kérésére sportrovatot indítottak, amelyet Csisztu Zsuzsa vezet. „Ennek köszönhető a néhány héttel ezelőtti Szilágyi Áron-címlapunk is.” A rovat különlegessége, hogy nem a különféle mérkőzések és viadalok eredményeiről tudósít, hanem próbál a sportvilág mélyére ásni. Hogyan működik maga a sport, illetve annak működtetése, finanszírozása? Vizsgáljuk az ideológiai háttereket, valamint mélyinterjúk során próbáljuk megérteni, mit gondolnak az egyes sportolók, sportvezetők – mondta a főszerkesztő.

Arra kérdésre, hogy kire a legbüszkébb az eddigi interjúalanyok közül, Szalai Zoltán azt válaszolta, nagyon nehéz lenne eldönteni, mert mind a száz lapszámban nagyon jó és nagyon érdekes interjúk szerepeltek. Személy szerint igencsak kedvelte a nemrégiben Tucker Carlsonnal készül interjút, ami „nagyon nagyot is ment” az olvasók körében, de a Kövér László házelnökkel készült valamennyi interjút is nagy élményként jellemezte. Kiemelte továbbá a Szörényi Leventével, Matteo Salvinivel, illetve Nagy Feróval készült beszélgetéseket is.

A századik lapszámot követő folytatást illetően a Mandiner főszerkesztője kiemelte: mindenképp arra törekszenek, hogy tovább bővüljön az olvasótáboruk, azzal együtt, hogy elmondható, a Mandiner-portfolió az elmúlt időszakban nagy növekedést produkált. Az online felületük néhány évvel ezelőtti napi 15-20 ezres napi egyedi látogatottsága mostanra – rendszeres gyakorisággal – 150-200 ezerre emelkedett. Szeretnének továbbá minél több olyan embert, gondolkodót megszólítani, akik szívesen tartoznának a Mandiner közösségéhez, akikkel egy olvasói, egyben intellektuális közösséget tudnak építeni.