Infostart.hu
eur:
388
usd:
334.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány elnöke Andreas Rödder német történész Konzervatív 21.0 - a polgári Németország programja címmel magyarul megjelent könyvének bemutatóján a Főőrség épületében, a budai Várban 2021. július 27-én. A könyv a Mathias Corvinus Collegium (MCC) gondozásában jelent meg.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Balázs: a cél, hogy az európai jobboldal a legerősebb politikai formáció legyen a kontinensen

Nem látják jól az európai folyamatokat azok, akik idehaza a baloldalon azt bizonygatják, hogy Orbán Viktor elszigetelődött a nemzetközi politikában – nyilatkozta Orbán Balázs.

Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban nevezte ki Orbán Balázst politikai igazgatójának, tanácsadójának - új feladatköréről az InfoRádiónak is adott interjút, egyebek mellett arról beszélve, hogy továbbra is 2030-as horizonttal dolgoznak.

Most arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a hét végén ő is ott volt Rómában a miniszterelnökkel, ahol a keresztény törvényhozók, egyházi vezetők, civil szervezetek vezetői és újságírók gyűltek össze egy konferencián, és a XXI. századi keresztény politizálás lehetőségeinek és kihívásainak a kérdéseit vitatták meg. Emellett Orbán Viktorral egy olasz párttalálkozón is részt vettek, ahol az európai jobboldal újjászervezése volt terítéken.

Jelenleg igen intenzív a jobboldali pártok közötti kommunikáció - mondta ez utóbbival kapcsolatban Orbán Balázs.

"Mi azt szeretnénk, hogy az európai jobboldal a legerősebb politikai formáció legyen a kontinensen, ehhez a széttartó erőket előbb-utóbb egyesíteni kell.

A nemzetekre építő Európai Unió eszménye, a tömeges migráció elutasítása, a családtámogatás és a gyermekvédelem fontossága, a munkára és a vállalkozás szabadságára építő gazdaságpolitikai megközelítés azok a közös alapok, amelyekre építve meg lehet szervezni az együttműködést. Küszöbön állnak a német és francia választások is, tehát jelenleg nem érdemes kapkodni. A mostani időszak kiválóan alkalmas arra a hálózatépítési munkára, ami a siker szükséges előfeltétele. Éppen ezért fontosak az olyan nemzetközi találkozók, mint amiket Rómában meg tudtunk tartani."

A nemzetközi együtműködési lehetőségekkel kapcsolatban Orbán Balázs úgy fogalmazott, a nemzetközi politikában erősödik a szembenállás, nő a polarizáció, ezért ha ki akarnak állni amellett, amiben hisznek, és ami az elmúlt évtizedben sikert hozott Magyarországnak, akkor vállalni kell az ebből eredő konfliktusokat.

"Nagyon fontos, hogy minden országban meglegyenek azok a politikai erők, amelyek hasonlóan gondolkodnak, mint mi, s akikkel a nehéz helyzetekben kölcsönösen számíthatunk egymásra. Ezt mára elértük, sőt ennél többet is.

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években kifejezetten nemzetközi tényezővé erősödött,

szerintem ez elsősorban annak köszönhető, hogy számos megosztó társadalmi kérdés megítélésében a nagy nemzetközi kritikák cunamija ellenére utólag bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk. Ez olyan tekintélyt és mozgásteret ad most Magyarországnak, amivel hosszú évtizedek óta nem rendelkeztünk." Hozzátette, ezért nincs igaza annak, aki szerint a magyar kormányfő elszigetelődött.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×