Az Európai Bizottság hamarosan megjelenő új jogállamisági jelentését nem szabad ideológiai célokra használni, azzal a tagállamokat zsarolni nem lehet, önállóságukat és az uniós szerződéseket tiszteletben kell tartani - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva az uniós bizottság várhatóan kedden bemutatandó éves jogállamisági jelentésével kapcsolatban azt mondta: a brüsszeli testület témaválasztása önkényes, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek ügyét idén sem foglalja a témái közé, ahogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet sem.

Az uniós bizottság módszertana is megkérdőjelezhető, ahogy az is kérdéses, milyen háttérintézmények és civil szervezetek hitelesnek tartott jelentései alapján készül a jelentés. Magyarország fenntartja álláspontját, amely szerint az Európai Bizottságnak nem volt az uniós szerződések szerinti felhatalmazása arra, hogy ilyen jelentéseket készítsen - jelentette ki.

Az igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar gyermekvédelmi törvényről szóló politikai nyilatkozatok hamarabb jelentek meg, mintsem, hogy a véleményformálók elolvasták volna a szöveg különböző szakaszait. Ez számos téves információhoz és azok terjesztéséhez vezetett - mondta.

A koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását segítő uniós alap lehívására vonatkozó magyar terv elfogadása esetében az Európai Bizottság szintén zsarolásra használja a jogállamisági eszközt - figyelmeztetett. Kijelentette: az Európai Bizottság előző levelében a magyar válaszadásra megszabott egyhetes határidő udvariatlan volt.

Válaszának megadásával Magyarország kitölti a brüsszeli testület felszólító levele alapján rendelkezésére álló kéthónapos határidőt

- tette hozzá.

Varga Judit a sajtóban megjelent izraeli kémszoftver ügyével kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától. Mint minden jogállamban, az a célja a titkos információgyűjtésnek Magyarországon, hogy az alkotmányos rend elleni és a külföldi hírszerzésgyanús tevékenységeket figyeljék a nemzetbiztonsági érdekkel összhangban. A szolgálatok szakmai irányítása a Belügyminisztériumhoz és részben Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik. Az Igazságügyi Minisztérium munkája ebben a kérdésben a jogszabályoknak való megfelelés biztosítását jelenti. Magyarországon a titkosszolgálati fellépések alkotmányos rendje értelmében ezen tevékenységeket az Országgyűlés erre kijelölt bizottsága ellenőrzi.

"Ha körülnézünk, hogy mi történik a világban, például információt gyűjtenek a német kancellárról, egyértelmű, hogy minden komoly országnak kell, hogy nemzetbiztonsági védelme legyen" - fogalmazott.

Az Európa jövőjével foglalkozó konferenciasorozat állásáról Brüsszelben, hétfőn tartott megbeszélés eredményéről azt mondta, Magyarország számára fontos, hogy megfigyelői státusban részt vehet a tanácskozáson, ugyanis megoszthatja közel két évtizedes uniós tagsági tapasztatait arról, hogy véleménye szerint miként érdemes működtetni az Európai Uniót.

Magyarország azt szeretné, hogy a konferenciasorozat "valódi népszuverenitásból táplálkozó" esemény legyen, amelyben a demokratikus, természetes közösségek véleménye kerül a döntéshozó testületek elé.

Elmondta, Magyarország hétpontos akciótervvel készül a vitákra, amelyben szerepel a hatáskörbővítés és az úgynevezett szuperállam építése elleni fellépés, ahogy az is, hogy az európai integráció eszköz legyen és ne öncél, illetve az is, hogy a döntéseket a választott vezetők hozzák és "ne szervezzék ki" azokat különböző civil szervezeteknek. Hangsúlyozta, fel kell készülni a veszélyes kihívások időszakára Európában, mivel egyebek mellett a migráció és a világjárvány fenyeget, illetve az uniós csatlakozásra váró országokat is be kell csatornázni a konferenciába - közölte.

Az egyes országok gazdasági sikerei teszik sikeressé az európai közösséget, nincs erős Európa erős nemzetek nélkül - tette hozzá Varga Judit.