eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartja kezében egy védőruhát viselő egészségügyi dolgozó egy iszlámábádi oltóközpontban 2021. február 3-án. Pakisztánban előző nap megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az egészségügyi dolgozókat, az idős embereket, majd a katonákat és a rendőröket oltják be. Február 1-jén 500 ezer kínai vakcina érkezett az országba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szohail Sahzad

Antitestmérés: kiderült, mi okozhatta a főváros és a Semmelweis tesztelése közötti eltérést

Az a teszt, ami nem azt méri, hogy neutralizál-e a vírus, az nem alkalmas a védettség megállapítására – mondta Falus András immunológus.

Eltérő eredmények születtek a Fővárosi Önkormányzat ellenanyagszint-vizsgálata és a Semmelweis Egyetem tesztjén. Az egyetem rektora, Merkely Béla azt mondta: az oltások lényege a klinikai hatékonyság, ebben a tekintetben pedig minden Magyarországon alkalmazott vakcina megvéd a súlyos betegségtől.

Az eredmények kapcsán Falus András immunológus az ATV műsorában megjegyezte, hogy a különbség abból adódik, hogy melyik teszttel dolgoznak és mit mérnek. „Egy vírust úgy kell elképzelni, mint egy gömböt, amelyen rengeteg célpont van, ezeket a célpontokat nevezik antigénnek, ami kiváltja az immunválaszt. Az immunválasznak van olyan része ami ellenanyagokból áll, meg van olyan része, amik sejtekből, de a kettő nem elválasztható egymástól” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy

az, akinek antitest válasza van, blokkolni tudja a vírusnak a sejtekhez való kötődését, azaz neutralizálni képes a vírust.

Szerinte vannak olyan antitesttesztek, amelyek sok minden mást is mérnek, például olyat is, aminek semmi köze a vírusfertőzéshez, a Semmelweis Egyetem ilyet használt. „De ez is hasznos, például azt mutatja ki, hogy valaki átesett a fertőzésen, viszont ez az immunválasz nem ad neutralizáló védelmet. A főváros neutralizáló tesztelést végzett, ebből adódott az eltérő eredmény” – fogalmazott Falus András.

Mint mondta, a kínai vakcina esetén a teljesen inaktivált vírust használtak antigénnek, a Pfizernél pedig egy olyan molekulát, ami a tüskefehérjét megoldja. A vektoros vakcinák is elvileg bebújtatva egy másik vírusba ugyanezt használják.

Az a teszt, ami nem azt méri, hogy neutralizál-e a vírus, Falus András szerint nem alkalmas a védettség megállapítására.

Az immunológus úgy látja, a rendelkezésre álló adatok alapján a Fővárosi Önkormányzat mérése autentikusabb.

500 ezer idős magyar ember kapott helytelenül Sinopharm vakcinát,

arra nem voltak figyelemmel, hogy maguk a kínaik felhívták arra a figyelmet a használati utasításban, hogy 59 éves korig beadni – mondta Falus András, aki szerint ez egy súlyos szakmai hiba, amit újraoltással lehet orvosolni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Izraelben tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek az éjjeli iráni rakétatámadások után

Izraelben tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek az éjjeli iráni rakétatámadások után

Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben - jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×