Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Háromezer új egészségügyi szolgálati jogviszony jött létre március óta

Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta 3090-nel nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma - jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Június elsején 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony állt fenn az állami egészségügyi intézményeknél, továbbá 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi jogviszonnyal volt több - mondta a Magyar Hírlapnak Rétvári Bence.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy " nálunk gazdagabb országokban összeomlott a kórházi ellátás, parkolókban meg vonatokon kezeltek betegeket, ehhez képest hazánkban minden betegnek jutott ágy, gyógyszer és személyzet".

Hangoztatta, hogy "oltásokban egyértelműen gyorsabbak voltunk, mint szinte bárki Európában, hamarabb értük el a huszonöt százalékos, ötvenszázalékos beoltottságot, vagyis kevesebb ideig fertőzött a koronavírus, tehát kevesebb ember betegedett meg, és kevesebb hunyt el, mintha európai tempóban haladt volna az oltás menete, és az élet is hamarabb tudott újraindulni".

Emlékeztetett arra is, hogy "január elsejétől harminc százalékkal emelkedik az ápolók bére, és január elsejétől tovább nő az orvosok bére". Nagyon fontos eredménynek mondta, hogy a magyar egészségügyet legjobban torzító tényezőt, a hálapénzt sikerült kiiktatni, miután hetven éve cipelte magával az egészségügy.

Kitért Rétvári Bence az oktatásra is. Mint mondta, sok országban a járvány alatt már az is eredmény volt, ha a béreket nem kellett csökkenteni a közszférában. "Mi viszont nemcsak szinten tudtuk tartani a pedagógusbéreket a válságban, hanem emelni is tudtuk tíz százalékkal, az iskolaigazgatókét pedig harminc-ötven százalékkal" - tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy "rövid távon egyre nagyobb nyomás lesz minden közép-európai országon, mert a gender Európa nyugati felének új államvallásává vált, míg mi a kereszténységet tartjuk az európai államokat összekötő vallási-kulturális alapnak".

A vitatott magyar jogszabályról pedig azt mondta, hogy "a törvény a gyermekek védelméről szól, és biztosítja azt, hogy valóban a szülők dönthessenek, és ne bármilyen külső tényezők, Soros-szervezetek, intézmények neveljék a gyermekeket a szülők helyett, akár a szülők ellen".

"Nem fordulhat elő, hogy a szülő rábízza a gyermeket egy óvodára vagy iskolára, és azt veszi észre, hogy az oda beszivárgó szervezetek az ő világnézetével szemben kezdik el nevelni a saját gyerekét" - szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×