Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa (b-j) a minisztérium vadhúsadományának átadásán a Szent László Kórház főbejárata előtt 2020. május 14-én. Kétezer adag vadhúst, hűtött konyhakész szarvas- és őzkészítményeket adományoztak a koronavírusos betegeket ellátó Dél-pesti Centrumkórház dolgozóinak.
Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Szigetváry Zsolt

Szlávik János: olyan, mint a harmadik hullám, már nem lesz

Az infektológus főorvos úgy látja, hogy a harmadik oltást minden bizonnyal fel kell majd venni, és a vakcinák keverése szakmailag indokolt lehet.

Szlávik Jánost az ATV reggeli műsorában elsőként a gyerekek oltásával kapcsolatban kérdezték. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa megismételte: a gyerekek is megfertőződhetnek, és ritkán, de náluk is kialakulhat súlyos megbetegedés, így őket is érdemes oltani. „Sőt, náluk a védőoltások is hatásosabbak, de ez nem ilyen egyszerű, ebbe ugyanis a gyereknek és a szülőnek is bele kell egyezni” – tette hozzá.

A szakember úgy fogalmazott, nem ellenjavallt, hogy beoltsák a 16 évnél fiatalabb gyerekeket, de a járvány megfékezése szempontjából a felnőttek az elsődlegesek – „ha Magyarországon a felnőtt lakosság nagyon nagy része be lenne oltva, nem lenne szükség a gyerekek oltására”.

Negyedik hullám

Arra a kérdésre, hogy valóban lesz-e Magyarországon negyedik hulláma a járványnak, Szlávik János azt mondta, ő ezzel kapcsolatban óvatos. Rámutatott, hogy Angliában például nagyon magas az átoltottság, mégis emelkedik az esetszám, a mutánsok pedig nagy veszélyt jelentenek az oltatlanokra. „Nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz negyedik hullám, a hullám ugyanis azt jelenti, hogy elkezd nőni az esetszám.” Abban viszont az infektológus biztos, hogy olyan, mint a harmadik hullám, már nem következik be.

Beszélt arról is, hogy egyelőre úgy tűnik,

az indiai mutáns nem okoz sokkal súlyosabb megbetegedést, mint a vírus korábbi változatai, de előfordulhat, hogy a fiatalokra, gyerekekre veszélyes,

ezért harcolni kell azért, hogy ne legyen újabb hullám.

Az oltás utáni antitest-vizsgálatokkal kapcsolatban megjegyezte: „higgyük el, hogy védettséget ad a vakcina”, több betegség ellen is van védőoltás, mégsem emlékszik, hogy „bármelyiknél szaladtunk volna antitestet méretni”.

Szerinte sok olyan oltás van, ahol bizonyos idő után nem találnak antitestet, és mégis védett az illető, ez jellemző például a B típusú májgyulladás esetében.

Harmadik oltás

Szlávik János a műsorban elmondta, hogy ő harmadikoltás-párti, mert sok betegségnél van szükség ismétlésre, és a mutánsok miatt érdemes lesz majd újgenerációs oltást is felvenni. A vakcinák keverése szerinte szakmailag indokolt lehet.

„Ha bebizonyítják, hogy az oltások keverése jótékony, el fogják fogadni, de jelenleg ezek a vizsgálatok folyamatban vannak” – hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva elmondta,

legalább 6 hónapnak el kell telnie az első oltástól a harmadik oltásig.

Ősszel nagy valószínűséggel szükség lenne harmadik oltásra – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 08:35
×
×
×
×