Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Rezidens orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Ugrik a rezidensek képzési díja

A Magyar Rezidens Szövetség vezetőségi tagja szerint a márciusi bérekre vonatkozóan visszamenőleg eltörli a rezidens képzési díjat és a hozzá biztosított dedikált állami forrást is a Magyar Közlönyben május 20-án megjelent kormányrendelet. Vámosi Pétert kiemelte: havi 24 ezer forintról van szó.

A rezidens képzési díj a korábban rezidensi pótléknak nevezett bérelemet váltotta fel január 1-től az ismert egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével összefüggésben, amikor is megvalósult a nagy orvosi alapbéremelés, viszont számos korlátozás is bevezetésre kerül – emlékeztetett az InfoRádióban Vámosi Péter. Mint mondta, ekkor a legtöbb orvosi bérpótlék megszűnt, pontosabban beépítésre kerültek az alapbérekbe. Az említett havi 24 ezer forintos összeg ekkor még nem került teljes megszüntetésre, mert új címen a kórházak tovább tudják folyósítani, miután az állam az ehhez szükséges fedezetet továbbra is kifizette. Egy május 20-án megjelent kormányrendelet azonban –

„meglepő mód” márciusra visszamenően is – törölte az erre dedikált állami forrásokat.

A szövetség vezetőségi tagja kifejtette: a rezidens képzési díj volt az, ami megkülönböztette egy egyszerű osztályos munkát végző általános orvos bérét azokétól, akik ezeken túl a szakorvosi képzés keretében elsajátították a szükséges tudást és kompetenciát, ami többletbefektetést igényelt tőlük.

„Eddig sem volt túl nagy összeg, ugyanakkor a megszüntetése nagyon negatív üzenetet hordoz magában, még akkor is, ha júniustól többet fog keresni orvosként az alapbért tekintve, mint mondjuk tavaly ilyenkor.

De akiknek most csökkenni fog a bérük, azokat rosszul fogja érinteni.”

Vámosi Péter elmondása szerint a Magyar Rezidens Szövetség megkeresésére mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mind az Országos Kórházi Főigazgatóság azt közölte, ők is a forrás további biztosítását tartanák a legjobbnak, amennyiben erre lenne forrás. Az eltörlés valódi hátterére azonban nem érkezett konkrét válasz. Éppen ezért most abban bíznak, hogy legalább azt kompenzálják, hogy legalább visszafizetnie ne kelljen senkinek semmilyen már megkapott bért. Valamint továbbra is indokoltnak tartanák, hogy valamilyen megkülönböztetés, többletelismerés kapcsolódna ahhoz, hogy valaki nemcsak a napi orvosi munkát végzi, hanem többletfeladatokat kell, hogy teljesítsen annak érdekében, hogy a szakorvosi képzésével a munkában egyidejűleg haladni tudjon.

A szövetség vezetőségi tagja végezetül hozzátette, miután a 24 ezer forint „nem egy óriási összeg”, bizakodóak tudnak lenni – látva, hogy nagyon sok egészségügyi dolgozó milyen komolyan kivette a részét a járvánnyal kapcsolatos feladatokból, a járványügyi betegellátásból –, hogy a kormány ezt észlelve előteremti majd ennek a bérelemnek a megőrzéséhez szükséges forrást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×