Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: pixabay

Európa ebben csak irigykedhet ránk, de az éremnek van egy másik oldala

Magyarországon az éves hulladékmennyiség 90 százalékát az ipari hulladék teszi ki. A háztartások által keletkezett hulladék európai uniós szinten is kevés. Az újrahasznosításnál a Klímapolitikai Intézet szerint fontos, hogy az ipari és kereskedelmi szektor szereplői nagyobb részt vállaljanak, emellett pedig egyszerűsíteni kell a mostani lakossági hulladékgazdálkodási rendszert.

Litkei Máté szerint Magyarország esetében vannak abszolút pozitív fejlemények, de olyanok is, amelyek még javításra szorulnak. Előbbire példa, hogy a települési hulladék jóval az EU-s átlag (fejenként 502 kilogramm) alatt van, hiszen az Eurostat legutóbbi jelentése szerint idehaza lakosonként 387 kilogramm kommunális hulladék mérhető, ami a negyedik legjobb eredmény a kontinensen.

Az érme másik oldala, hogy

a keletkező hulladék feldolgozása már csak 36 százalékban valósul meg

komposztálással vagy újrahasznosítással, a szemét 50 százalékban hulladéklerakókban végzi, 14 százalékát pedig villamosenergia-termelés során elégetik.

Mint ismert, 2025-re az Európai Unióban a településeken termelődő hulladékok 55 százalékát kellene újrahasznosítani, 2035-re pedig 65 százalékát. Litkei Máté szerint mindez csak úgy valósulhat meg, ha

a különböző felelősségi szintek találkoznak egymással,

vagyis, ha az egyéni, az állami és a vállalati szektor felelősségi szintje egy irányba hat.

A szakember emlékeztetett, az uniós jogszabálycsomag értelmében már nemcsak az eddig ismert hulladékokat tudjuk majd szelektíven gyűjteni, hanem például a veszélyes háztartási hulladékokat, a biohulladékokat, illetve a textilhulladékokat is.

A Klímapolitikai Intézet szerint a törvénymódosítás abban mutat leginkább előre, hogy arra kötelezi nem csak a gyártókat, a kereskedőket is, hogy egy adatbázisban követhetővé tegyék azoknak a termékeknek az útját, amelyek később hulladékként fogják végezni. Arra is kötelezi őket, hogy ne csak egyéni, hanem vállalati szinten is minél nagyobb legyen az újrahasznosítás, amit, ha nem képesek megoldani, az állam átvállal. Mindez pedig azért nagyon fontos, mutatott rá Litkei Máté, mert

a települési hulladék csupán 10 százalékát adja a teljes összegnek,

vagyis a fennmaradó 90 százalékot az ipari és egyéb hulladék képezi.

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a szelektív hulladékgyűjtés a valóságban miként is fog kinézni a későbbiekben, mert a technikai részletek kialakítása még jelenleg is zajlik. A Klímapolitikai Intézet felmérése mindenesetre azt mutatja, hogy az Európai Unióban rendkívül sokszínű a hulladékgazdálkodás, ahány ország, annyi szokás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

2027. január 1-jétől tőkeemeléssel jön létre a Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ, és a főváros, valamint vonzáskörzetének közösségi közlekedéséért felel majd – erősítette meg az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója. Bodor Ádám beszélt az új vállalat működési módjáról és területéről, valamint kibővülő feladatköréről is.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×