Mint arról az Infostart is beszámolt, az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása. A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változás az, hogy a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák – így például a projektmunka – alkalmazása, egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az új Nemzeti alaptanterv, illetőleg az ahhoz kapcsolódó új helyi kerettantervek lényegében előrevetítették azt, hogy az érettségi követelmények sem maradhatnak változatlanul. Az irányt önmagában jónak tartja, így például azt, hogy a természettudományokhoz kapcsolódóan lehetőség lesz projektmunkákra, ami sok diák számára szolgálhat segítségül.

Izgalmasabbá és érdekesebbé teheti a tanulmányaikat, a felkészülésüket, és biztosan sok fiatal fantáziáját mozgatja meg

– fogalmazott. Sőt, mindez azok számára is jónak bizonyulhat, akik nem feltétlenül ilyen irányban tanulnának tovább, de mégis választaniuk kell egy természettudományi tantárgyat, amit ezáltal könnyebben teljesíthetnek.

A szakember az InfoRádió kérdésére válaszolva arra is kitért, a magyar oktatási rendszer természetesen nem mehet el abba az irányba, hogy kizárólag kompetenciát fejlesszen, és nyilvánvalóan tudásanyagnak is kell lennie. Azonban a jelzett változás magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a diákok önálló munkája, kutatása, ilyen értelemben azok a készségeik és képességeik fejlődjenek, amelyekre valóban szükségük lesz az életben. „És minden ilyen irányt jónak tartok” – tette hozzá.

Horváth Péter szerint hasonlóan pozitív változások zajlottak le az utóbbi időszakban a matematika érettségi kapcsán. Ugyanakkor megemlítette: a magyar nyelv és irodalom írásbelik esetében sokszor az volt a probléma, hogy a kultúrtörténeti tudás némiképp háttérbe szorult és, nagyobb szerepet kapott a szövegértés és szövegalkotás, amit természetesen nagyon fontosnak tart, de úgy látja, ebben most változás jön és bekerül egy irodalomtörténeti rész az érettségibe. Az eddigi változások között megemlítette még, hogy a történelem vizsgáknál már most sok esetben forrásokat, így a történelmi atlaszt is használniuk kell a diákoknak a feladatok megoldásához. Összességében úgy érzi, hogy egy gyakorlatiasabb, az élethez közelebbi helyzetet reprodukáló érettségi felé mozdul a rendszer.