Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
308.02
bux:
137018.22
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Pixabay

A dinamikus alkalmazkodás a kulcs a felsőoktatásban

Diplomával a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon is jó eséllyel el lehet helyezkedni – véli az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense. Fábri György szerint a felsőfokú oktatásnak elsősorban nem az aktuális, feltételezett munkaerő-piaci igényekhez kell alkalmazkodnia, hanem olyan tudást kell biztosítania, amellyel hosszú távon érvényesülni lehet.

Fábri György szerint a magasabb kezdőfizetés nem a szakterülettől, hanem elsősorban az adott gazdasági ágtól függ. Mint az InfoRádióban fogalmazott, nincsen ebben semmi meglepő, általában a gazdálkodás, menedzsment, informatika és bankszektor az, amely olyan fizetés kínálhat egy életpálya elején, amely kiemelkedőbbnek tekinthető, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy csak ezekről a szakterületekről érkezőket veszik fel, hiszen például a bankszektor előszeretettel alkalmaz természettudományos végzettségűeket. De az egyes stratégiai iparágakban a bölcsészeknek, társadalomtudósoknak is bőségesen van hely, hiszen az ő készségeikre, megtanult képességeikre is van kereslet – tette hozzá az egyetemi docens.

A felsőoktatási képzés 3–5 évig tart, míg egy doktori akár nyolc évig is elhúzódhat. Ennyire előre azonban nem tudhatók a munkaerő-piaci igények, tehát a dinamikus alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy a mai feltételezett munkaerő-piaci igényekhez kell alkalmazkodni, hanem azt, hogy

olyan tudást kell adni, amellyel hosszabb távon is érvényesülhetnek

– emelte ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, hiszen például ki gondolta volna ezelőtt 10–15 évvel, hogy a mesterséges intelligencia területén milyen hatalmas kereslet lesz. Tehát maguk a munkaerő.piaci igények is dinamikusan változnak, ezért szinte nincs az a vállalatvezető, aki meg tudná mondani, hogy akár öt év múlva milyen embereket fog alkalmazni.

A dinamikus alkalmazkodás arról szól, hogy látva a fő gazdasági és társadalmi trendeket, képes-e a felsőoktatás olyan tudást adni, amely 5–10–15 év múlva is használható, illetve kiegészíthető lesz – összegezett. Ezelőtt 10–15 évvel a mérnöki képzés nem volt túlságosan népszerű, míg az elmúlt 5–6 évben jelentősen megnőtt az érdeklődés, és nemcsak az, hanem a bejutáshoz szükséges pontszám is, tekintve, hogy az ipar meglódult. Ennélfogva

a felsőoktatás legfőbb alkalmazkodókészsége két forrásból áll:

egyrészt a hallgatók érdeklődése, mert pontosan láthatják, merre lehet érdemes továbbmenni, másfelől azoknak az oktatóknak a teljesítménye, akik valóban magas szinten követik a saját szakmájuk trendjeit.

Fábri György a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban megjegyezte, egy pár hónapos történés miatt teljesen átalakítani egy több évre szóló felsőoktatási szerkezetet nem volna bölcs lépés. Egyelőre nem is lehet tudni, hogyan alakul át ennek hatására a világ, de valószínűleg a turizmus, idegenforgalom és vendéglátás hosszú távon is megmarad fontos ágazatnak, tehát semmiféleképp nem volna érdemes leépíteni, amiért most egy ilyen „döccenés” történt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Pesztericz-Kalas Vivien: lassul a bevándorlás üteme Európa felé

A 2015-ös, valamint a 2022 és 2024 közötti jelentős bevándorlási hullám után csökkenni kezdett az Európába tartó menekültek száma. Az InfoRádió Pesztericz-Kalas Vivient, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte a legfrissebb és a várható tendenciákról.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×