eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa a meghallgatásán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának ülésén 2013. május 13-án.
Nyitókép: MTI/Földi Imre

Óva inti a kormányt az oktatási ombudsman a felvételi szigorításától

A 2020-tól a felsőoktatási felvételi mellé kötelezően előírt nyelvvizsgára vonatkozó jogszabály túl szigorú, ha érvényben marad, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.

Aáry-Tamás Lajos az InfoRádióban elmondta, hogy a köznevelés területén a testi fenyítéses panaszok száma nem csökken, míg a szóbeli bántalmazások száma kifejezetten nőtt. Emelkedett az óvodáktól érkező panaszok száma, és a fogyatékos vagy sajátos nevelési igényű gyerekek esetében is jelentős növekedés volt a panaszok számában.

Az oktatási jogok biztosa szerint a felsőoktatás területén a legizgalmasabb vita a 2020-as érettségi-felvételi rendszerről folyik, és úgy látja, hogy nagyon sok diákot hátrányosan fog érinteni az a kettős rendelkezés, hogy a felvételihez középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell majd. Szerinte a következő felvételi idején nagyon sokan nem fogják tudni ezt meglépni.

"Számos csoportnál azt látjuk, hogy ez reménytelen.

A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék" - mondta Aáry-Tamás Lajos, de hozzátette, a meghallgatásán épp arról beszéltek, hogy mit tud tenni a törvényhozás, hogyan lehet a kormányzattal párbeszédet folytatni, hogy módosítást lehessen elérni az ügyben.

"Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett,

és érdemes erről vitát folytatni. Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést" - mondta a biztos. Arról is beszélt, hogy készült már több módosítási javaslat, de a döntés még várat magára.

A kormányzat sok helyről kap jelzést, hogy súlyos gond lehet. Ha a pedagógusképzést megfelezzük, akkor a közoktatásunk kerül nagy bajba, pedig most is van gond az utánpótlással. Az agrárképzést nem lehet szakember nélkül hagyni. A vidéki, kisebb egyetemek is tiltakoznak - sorolta a panaszforrásokat.

"A nyelvtudás álljon rendelkezésre, de

ne egy magáncég által kiadott bizonyítványt fogadjunk el az állami felsőoktatásban, hanem elégedjünk meg a közoktatásból érkező érettségivel is"

- javasolja Aáry-Tamás Lajos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×