Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.2
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: YouTube/Liget Budapest

Elkészült a Liget Projekt kevésbé ismert, ám annál különlegesebb eleme

Befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése. A 19. század végén épült erődbe a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményét, a leghíresebb szobrok másolatait költöztetik be. A beruházás a Liget Budapest Projekt része és hatmilliárd forintba kerül. Az új kiállítás jövő tavasszal nyílik meg – mondta az InfoRádiónak Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

A komáromi Csillag erőd felújításával – 90 kilométerre Budapesttől – egy olyan fejlesztés jön létre, amely kevésbé ismert eleme a Liget Projektnek, ami nem véletlen, hiszen nem volt körülötte semmilyen vita, miután Komárom egyhangúlag hagyta jóvá ezt a fejlesztést – ismertette Baán László az InfoRádiónak nyilatkozva.

Komáromban a 19. század második felében alakult ki egy komoly erődrendszer, Közép-Európa legnagyobb erődrendszere – emelte ki a miniszteri biztos –, ahol közel kétszázezer katonát állomásoztathattak egyidejűleg, azonban sosem volt háborús cselekmények része.

Az erődrendszer, így a Csillag erőd is az utóbbi évtizedekben rettentő mód lepusztult, ami önmagában még nem magyarázná azt, hogy miért lett a Liget Projekt része – ez a Szépművészeti ma már kevésbé ismert kincsének, a gipszgyűjteményének lett köszönhető – jegyezte meg a főigazgató. A kollekció a 19. és 20. század fordulóján jött létre, a világ több száz szobrászati remekművéről készült élethű gipszmás alkotja, a görög és római szobrászat remekműveitől a reneszánszig bezáróan.

A gipszgyűjtemény 1945-ig volt kiállítva, majd azt követően a Szépművészeti Múzeum különböző raktáraiban kallódtak az elmúlt időszakig. Ezek közül háromszáz, restauráción átesett mű kerül kiállításra a Csillag erőd megújult tereiben, mondta Baán László. Megjegyezte: a korhű módon megújult katonai erődbe most kezdődhet a gipszmásolati gyűjtemény beköltöztetése, a nagyközönség számára pedig jövő tavasztól lesz látható, és bemutatja a szobrászat történetének több évszázadát.

Nem egyszerűen egy szűk értelemben vett kiállítótér lesz,

emelte ki a kormánybiztos, hanem egy nagyon korszerű, családbarát múzeum, előadótérrel, vetítőteremmel, múzeumi bolttal, kávézóval, múzeumpedagógiai foglalkoztatóval. Hétközben diákcsoportok, hétvégén pedig a családi időtöltés helyszíne lehet, valódi, új turisztikai vonzerőt jelentve Komáromnak és térségének.

"Két olyan különleges dolog újult meg, amelyeket évtizedek óta nem láthatott a közönség – összegezte a szakember. – A komáromi erődrendszer egyik jeles tagja, a Csillag erőd, és az a gipszgyűjtemény, amely száz évvel ezelőtt lehetővé tette a Szépművészeti Múzeumba látogatóknak, hogy áttekintsék a szobrászat történetének több évszázadát."

A beruházás hatmilliárd forintba került, miután egy régi, műszakilag és egyéb szempontból is nagyon rossz állapotban lévő épültet kellett felújítani. A munkálatok két éven át tartottak, Baán László különösebb csúszásról nem adott számot, hiszen ez évben várták az épület elkészültét, ami szeptemberre meg is történt, jövő tavasszal pedig – mert legalább fél év a műtárgyak leszállítása, installálása – meg is nyithat a nagyközönség előtt a tárlat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×