Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: YouTube/Liget Budapest

Elkészült a Liget Projekt kevésbé ismert, ám annál különlegesebb eleme

Befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése. A 19. század végén épült erődbe a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményét, a leghíresebb szobrok másolatait költöztetik be. A beruházás a Liget Budapest Projekt része és hatmilliárd forintba kerül. Az új kiállítás jövő tavasszal nyílik meg – mondta az InfoRádiónak Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

A komáromi Csillag erőd felújításával – 90 kilométerre Budapesttől – egy olyan fejlesztés jön létre, amely kevésbé ismert eleme a Liget Projektnek, ami nem véletlen, hiszen nem volt körülötte semmilyen vita, miután Komárom egyhangúlag hagyta jóvá ezt a fejlesztést – ismertette Baán László az InfoRádiónak nyilatkozva.

Komáromban a 19. század második felében alakult ki egy komoly erődrendszer, Közép-Európa legnagyobb erődrendszere – emelte ki a miniszteri biztos –, ahol közel kétszázezer katonát állomásoztathattak egyidejűleg, azonban sosem volt háborús cselekmények része.

Az erődrendszer, így a Csillag erőd is az utóbbi évtizedekben rettentő mód lepusztult, ami önmagában még nem magyarázná azt, hogy miért lett a Liget Projekt része – ez a Szépművészeti ma már kevésbé ismert kincsének, a gipszgyűjteményének lett köszönhető – jegyezte meg a főigazgató. A kollekció a 19. és 20. század fordulóján jött létre, a világ több száz szobrászati remekművéről készült élethű gipszmás alkotja, a görög és római szobrászat remekműveitől a reneszánszig bezáróan.

A gipszgyűjtemény 1945-ig volt kiállítva, majd azt követően a Szépművészeti Múzeum különböző raktáraiban kallódtak az elmúlt időszakig. Ezek közül háromszáz, restauráción átesett mű kerül kiállításra a Csillag erőd megújult tereiben, mondta Baán László. Megjegyezte: a korhű módon megújult katonai erődbe most kezdődhet a gipszmásolati gyűjtemény beköltöztetése, a nagyközönség számára pedig jövő tavasztól lesz látható, és bemutatja a szobrászat történetének több évszázadát.

Nem egyszerűen egy szűk értelemben vett kiállítótér lesz,

emelte ki a kormánybiztos, hanem egy nagyon korszerű, családbarát múzeum, előadótérrel, vetítőteremmel, múzeumi bolttal, kávézóval, múzeumpedagógiai foglalkoztatóval. Hétközben diákcsoportok, hétvégén pedig a családi időtöltés helyszíne lehet, valódi, új turisztikai vonzerőt jelentve Komáromnak és térségének.

"Két olyan különleges dolog újult meg, amelyeket évtizedek óta nem láthatott a közönség – összegezte a szakember. – A komáromi erődrendszer egyik jeles tagja, a Csillag erőd, és az a gipszgyűjtemény, amely száz évvel ezelőtt lehetővé tette a Szépművészeti Múzeumba látogatóknak, hogy áttekintsék a szobrászat történetének több évszázadát."

A beruházás hatmilliárd forintba került, miután egy régi, műszakilag és egyéb szempontból is nagyon rossz állapotban lévő épültet kellett felújítani. A munkálatok két éven át tartottak, Baán László különösebb csúszásról nem adott számot, hiszen ez évben várták az épület elkészültét, ami szeptemberre meg is történt, jövő tavasszal pedig – mert legalább fél év a műtárgyak leszállítása, installálása – meg is nyithat a nagyközönség előtt a tárlat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×