Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: YouTube/Liget Budapest

Elkészült a Liget Projekt kevésbé ismert, ám annál különlegesebb eleme

Befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése. A 19. század végén épült erődbe a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményét, a leghíresebb szobrok másolatait költöztetik be. A beruházás a Liget Budapest Projekt része és hatmilliárd forintba kerül. Az új kiállítás jövő tavasszal nyílik meg – mondta az InfoRádiónak Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

A komáromi Csillag erőd felújításával – 90 kilométerre Budapesttől – egy olyan fejlesztés jön létre, amely kevésbé ismert eleme a Liget Projektnek, ami nem véletlen, hiszen nem volt körülötte semmilyen vita, miután Komárom egyhangúlag hagyta jóvá ezt a fejlesztést – ismertette Baán László az InfoRádiónak nyilatkozva.

Komáromban a 19. század második felében alakult ki egy komoly erődrendszer, Közép-Európa legnagyobb erődrendszere – emelte ki a miniszteri biztos –, ahol közel kétszázezer katonát állomásoztathattak egyidejűleg, azonban sosem volt háborús cselekmények része.

Az erődrendszer, így a Csillag erőd is az utóbbi évtizedekben rettentő mód lepusztult, ami önmagában még nem magyarázná azt, hogy miért lett a Liget Projekt része – ez a Szépművészeti ma már kevésbé ismert kincsének, a gipszgyűjteményének lett köszönhető – jegyezte meg a főigazgató. A kollekció a 19. és 20. század fordulóján jött létre, a világ több száz szobrászati remekművéről készült élethű gipszmás alkotja, a görög és római szobrászat remekműveitől a reneszánszig bezáróan.

A gipszgyűjtemény 1945-ig volt kiállítva, majd azt követően a Szépművészeti Múzeum különböző raktáraiban kallódtak az elmúlt időszakig. Ezek közül háromszáz, restauráción átesett mű kerül kiállításra a Csillag erőd megújult tereiben, mondta Baán László. Megjegyezte: a korhű módon megújult katonai erődbe most kezdődhet a gipszmásolati gyűjtemény beköltöztetése, a nagyközönség számára pedig jövő tavasztól lesz látható, és bemutatja a szobrászat történetének több évszázadát.

Nem egyszerűen egy szűk értelemben vett kiállítótér lesz,

emelte ki a kormánybiztos, hanem egy nagyon korszerű, családbarát múzeum, előadótérrel, vetítőteremmel, múzeumi bolttal, kávézóval, múzeumpedagógiai foglalkoztatóval. Hétközben diákcsoportok, hétvégén pedig a családi időtöltés helyszíne lehet, valódi, új turisztikai vonzerőt jelentve Komáromnak és térségének.

"Két olyan különleges dolog újult meg, amelyeket évtizedek óta nem láthatott a közönség – összegezte a szakember. – A komáromi erődrendszer egyik jeles tagja, a Csillag erőd, és az a gipszgyűjtemény, amely száz évvel ezelőtt lehetővé tette a Szépművészeti Múzeumba látogatóknak, hogy áttekintsék a szobrászat történetének több évszázadát."

A beruházás hatmilliárd forintba került, miután egy régi, műszakilag és egyéb szempontból is nagyon rossz állapotban lévő épültet kellett felújítani. A munkálatok két éven át tartottak, Baán László különösebb csúszásról nem adott számot, hiszen ez évben várták az épület elkészültét, ami szeptemberre meg is történt, jövő tavasszal pedig – mert legalább fél év a műtárgyak leszállítása, installálása – meg is nyithat a nagyközönség előtt a tárlat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×