Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Világhírű építészek tervezik meg az új Közlekedési Múzeumot - képek

Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el a Közlekedési Múzeum új épülete Budapesten.

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki csütörtökön az intézmény által kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét.

A tervpályázatra tizenhárom magyar és külföldi építésziroda adott be pályaműveket, és az első díjat a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. Az építésziroda ezzel megszerezte a lehetőséget a Közlekedési Múzeum új épületegyüttese és az azt körülvevő park tervezésére.

Tarlós István főpolgármester az eredményhirdetést megelőzően emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése értelmében

a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont,

az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre.

A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. Ez a két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti, korábban alulhasznosított átmeneti zóna városszerkezeti pozícióját - mondta a főpolgármester.

Kijelentette: "ezzel a rendhagyó beruházással a jelenlegi rozsdaövezet az új tartalmaknak, a minőségi építészeti és tájépítészeti megoldásoknak, és a közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át."

A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám

ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi

- hangsúlyozta Tarlós István, hozzátéve, hogy ez a pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását.

Mint mondta, a tervpályázat eredményhirdetése szemlélteti, hogy a múlt eredményeire építve a jövő az értékteremtésről szól, és ez Budapest számára a fejlődés egy újabb szintjét jelenti.

Élményt kínálni

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta, hogy olyan múzeumot szeretnének, amely a világ legjobb, ilyen típusú múzeumaival összemérhető élményt kínál a látogatóknak, képes a mérnöki örökség kutatására, megőrzésére, valamint a programoknak köszönhetően találkozóhelyként is szolgál majd.

Kiemelte, a több mint száz éves múzeumnak óriási gyűjteménye van, és csak a kiállításon 619 nagyjárművet szeretnének majd elhelyezni.

Most kezdődik el a részletes tervezés. "Több évre vagyunk még attól, hogy (...) ezt a múzeumot meg lehessen nyitni" - fogalmazott Vitézy Dávid.

Bátorság és vízió

Kristin Feireiss építészeti és dizájnkurátor, a pályaműveket értékelő bizottság tagja kiemelte, hogy nagyon magas színvonalú tervpályázatokat adtak be, és alapvető cél volt, hogy a múzeum épülete és környezete a kerület és az egész város fejlődésének előmozdítója legyen. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg.

Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt.

A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki.

A nyertes pályaművet megalkotó Diller Scofidio + Renfro építésziroda részéről Charles Renfro építész kiemelte: a Közlekedési Múzeum, amely az emberi fejlődést mutatja be, arra hivatott, hogy egyszerre szórakoztasson, bemutassa a múltat és kitekintsen a jövőbe.

A múzeum sajtóanyaga szerint a világhírű amerikai tervezőiroda a terület ipari örökségét tiszteletben tartó, a MÁV korábbi Dízelcsarnokának megőrzését és múzeumként való újjászületését biztosító, az egykori járműjavító épületét új kiállítóterekkel kibővítő, izgalmas, kortárs tervet nyújtott be.

A nyertes pályamű a Dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe, és a látogatókat bevonzza a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől.

A kialakított közterületek karakteres, vonzó környezetet teremtenek az intézmény látogatóin túl a járókelők számára is. Az új épületrész a meglévő ipari örökségi értékeket engedi érvényesülni, megőrzi és újrahasznosítja a csarnok karakteres belső tereit, valamint legfelső szintje remek kilátást nyújt a területre és az egész környező városrészre.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×