Február 18-ig, jövő hétfőig adhatják le középiskolai jelentkezésüket az érintett diákok. Az eljárás alapvetően két kört érint, az egyik a nyolcadikos tanulók legnagyobb része, ők idén körülbelül 80 ezren vannak, a másik kör pedig a 6-8 évfolyamos gimnáziumot választóké, ők körülbelül tízezren vannak.

Mint Pongrácz László, az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának vezetője az InfoRádiónak elmondta,

a legfontosabb az átgondolt iskolaválasztás.

"Vannak olyan helyek, ahova nem szükséges a központi felvételi, ezeknél egyszerűbb a döntés. Ahol viszont felvételizni kell, ott érdemes megnézni a most már ismert központi felvételi eredményét, ennek megfelelően megválasztani azt a területet, ahová esélyesnek érzik a bejutást."

Mint elmondta, a rendszer fontos tulajdonsága, hogy

több helyre lehet jelentkezni, és tanácsos is több helyre jelentezni, megjelölve a tanulmányi sorrendet, olyan szempontból, hogy melyik helyre szeretne a leginkább bekerülni.

A felvételi eljárás igazából most kezdődik. A jelentkezők már ismerik a felvételi eredményüket, most tervezik meg a továbbtanulásukat. A diák beadja a jelentkezését, és amikor ez megtörtént, akkor azokon a helyeken, ahol szóbeli vizsga is van, az iskolák lebonyolítják a szóbeliket március 21-22-én, és így áll össze a tanuló összpontszáma az adott iskolában. Ezek után az iskolák meghatározzák azt, hogy kik azok a jelentkezők, akiket alkalmasnak tartanak arra, hogy az intézményben tanuljon tovább. Majd tudják kitalálni, hogy hová juthatnak be; a megfelelő helyeken ezután szóbeli vizsga következik március 21-22-én, és így összeáll a nebuló iskolánként eltérő összpontszáma.

"Ezek után

egy szoftver a tanulók egyéni vágyait összeveti az iskolák hajlandóságával, így mindenki arra a helyre kerül be, ahol az iskola is szívesen látja és ahová a ő is szívesen megy"

- írta le az április 30-ig tartó folyamatot az Oktatási Hivatal főosztályvezetője.

Fontos tudnivaló, hogy az összes felvételi után, a vizsgaeredmény ismeretében a sorrendmódosításra még lehetőség van.

Tévhitek és szempontok

A Milestone Intézet 800 diák végigkísérésével, éveken át készített egy 100 középiskolát átfogó kutatást, amelyből kiderül, hogy számos tévhit, illetve társadalmi mítosz lengi körül az iskolaválasztást.

Zeitler Ádám, a Milestone Intézet alapító tagja szerint fontos a szülőket segíteni, hogy jobban eligazodjanak a hatalmas kínálatban, ami rendelkezésre áll. Mint az InfoRádiónak nyilatkozva fogalmazott, nagy elveszettségérzéssel találkoznak,

az érintettek igyekeznek a legklasszikusabb megoldásokhoz nyúlni: legyen közel az iskola, illeszkedjen a kulturális közegükhöz, szerepeljen jó helyen az intézményi rangsorokban.

A szakember szerint ugyanakkor sok baj lehet a leegyszerűsített döntéssel, amiből erőteljesen hiányzik az az elem, ami a legfontosabb ebben a helyzetben, vagyis a diák személyisége és az ehhez illeszkedő módszertan.

Zeitler Ádám szerint nem várható el minden családtól, hogy mélyebben utánajárjon egy-egy döntésének, de

a protestdöntéseket kerülni kell: ha például a gimnáziumi oktatásnak valahol rossz a híre, abból nem következik, hogy az alternatív oktatási utak megkeresése lesz a jó megoldás.

"A jól működő középiskolai rendszerben rengeteget tud tanulni a diák a természettudományok területén, és akár matematikában is komoly előrelépésre van lehetőség. Igaz, vannak, akik nem szeretik a versenyt, és nem nyomás alatt tudnak a legjobban teljesíteni, hanem kreatívan szeretnek dolgozni. Önmagában tehát nem mondható ki, hogy vannak jó és rossz rendszerek, módszertanok.

Jól kell ismerni a diákot, mert

mindenkihez van megfelelő természetes, intellektuális eszköztár"

- jelentette ki Zeitler Ádám.

Mint mondta, a kutatás során a Milestone Intézet azt tapasztalta, hogy ma már nagyon kevés nyolcadik osztályos diáknak van konkrét tantárggyal kapcsolatos pályaelképzelése, a többségnek nincs "szűkített érdeklődése" ebben az életkorban.

Azzal kell tisztában lenni, hogy az ebben az életkorban meghozott döntés még nem fogja meghatározni a diák egész életét.

"Szeretnénk a szülőket megnyugtatni, hogy legfeljebb azon kell elgondolkodni ilyenkor, hogy intellektuális vagy manuális pálya felé induljon-e el a gyermek, itt ugyanis szétválnak a szakiskolák és a gimnáziumok" - mondta a Milestone Intézet alapító tagja.