Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Egy túlcsordult hulladékgyűjtő a Népligetben. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

A szelektív hulladék nagy része az égetőben végzi – lapszemle

A Népszava arról ír, hogy a lakáspolitika eredményeként 10-ből majdnem hét huszonéves a szüleinél lakik. 25 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma 2010 óta – írja a Magyar Idők. A Népszava szerint a közeljövőben több hazai szelektívhulladék-feldolgozó üzem is felhagyhat tevékenységével. A Magyar Idők arról ír, hogy kétszázmillió eurós kölcsönnel támogatja a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítését és fejlesztését az Európai Beruházási Bank. A Portfolio a világ leggyorsabb internetét szolgáltató országok rangsorát közli.

A Népszava arról ír, hogy a lakáspolitika eredményeként 10-ből majdnem hét huszonéves a szüleinél lakik. Ez az Eurostat 2017-re vonatkozó felméréséből derült ki. A kutatás szerint a 20-24 évesek több mint 81 százaléka; és a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel. A lap szerint ennek oka, hogy a fiataloknak nincs pénzük, mivel a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, a bérek pedig nevetségesek.

A Magyar Idők arról számol be, hogy 25 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma 2010 óta Magyarországon. Ezt Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ismertette. Hangsúlyozta, hogy a csökkenés hátterében az egészségügyi rendszer fejlődése áll, másrészről a gazdaság élénkülésével a kilátástalanság is csökken. Az államtitkár szerint az elmúlt 50 év alatt eddig egyszer sem fordult elő ilyen mértékű javulás Magyarországon.

A Népszava értesülései szerint az állami források kiapadásával a közeljövőben több hazai szelektívhulladék-feldolgozó üzem is felhagyhat tevékenységével. Az ilyen anyagok szakszerű feldolgozása a termékdíjrendszer átalakítása miatt egyre inkább akadozik. Így a lakossági kukák tartalmának 70-75 százaléka továbbra is lerakókba kerül, vagyis a háztartásoktól akár még be is gyűjtött szelektív hulladék nagy eséllyel a többivel együtt az égetőben végzi.

A Magyar Idők arról ír, hogy kétszázmillió eurós kölcsönnel támogatja a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítését és fejlesztését az Európai Beruházási Bank. A hitel segítségével a Budapest Airport folytathatja a terminálok és a kapcsolódó infrastruktúra bővítését, amelyek nyomán tovább bővül a reptér kapacitása. Emellett egy új árukezelő létesítményt és egy többszintes parkolóházat is építhetnek.

A Portfolio a világ leggyorsabb internetét szolgáltató országok rangsorát közli, a Speedtest Intelligence globális felmérése alapján. A leggyorsabb mobilnet Norvégiáé, a világ leggyorsabb vezetékes internete pedig Szingapúré. Bár más felmérések szerint Magyarország az egyik legjobb mobilnet-sebességgel rendelkezik a világon, ez a kutatás azt mutatja, hogy nem fértünk fel az első öt hely egyikére sem.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×