eur:
411.4
usd:
394.27
bux:
79594.48
2024. november 22. péntek Cecília
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án.
Nyitókép: Mohai Balázs

Handó Tünde az Alkotmánybírósághoz fordulna – hetilapszemle

A Heti Válaszban interjút olvashatnak Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével, aki szerint évek óta kevés pénz jut a magyar irodalom fordítására. A Figyelőnek Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke beszélt arról, hogy szerinte az Alkotmánybíróság mondhatna véleményt az Országos Bírói Tanács működése miatt kirobbant vitáról. A HVG összeállítást közöl Rainer M. János történész ludovikás tisztekről szóló kötetéről.

A nyomtatott formában utoljára megjelenő Heti Válaszban interjút olvashatnak Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökével, aki a konzervatív oldalt is bírálva beszél az irodalmi életben meglévő világnézeti aránytalanságokról. Szentmártoni János szerint jelenleg nincs kultúrharc, ő inkább annak a híve, hogy az íróknak nem valami ellenében kell megfogalmazniuk magunkat, hanem valami érdekében. Szentmártoni János szerint évek óta kevés pénz jut a magyar irodalom fordítására, ezért olyan stratégiát kell kiépíteni, amellyel olyan alkotókat is be lehet mutatni a magyar és a külföldi közönségnek, akik eddig valami miatt nem rúghattak labdába.

A Figyelő interjút közöl az Országos Bírói Hivatal elnökével. Handó Tünde törvényértelmezése szerint nem törvényes az Országos Bírói Tanács működése mindaddig, amíg a tagok és a póttagok száma el nem éri a törvényben előírt létszámot. Handó Tünde úgy véli erről az értelmezési vitáról egyetlen szerv, az Alkotmánybíróság mondhatna véleményt. Az OBH elnöke úgy véli, a külső szemlélőnek abból fakad a rendezetlenség látszata, hogy néhány sértődött bíró meg tudja bolygatni azt a nyugalmat, ami eddig jellemezte a szervezet munkáját. Handó Tünde hangsúlyozta, hogy nem gondolt arra, hogy lemondjon.

A HVG összeállítást közöl Rainer M. János történész ludovikás tisztekről szóló kötetéről, amely a deklasszálódásról és visszaemelkedési kísérletekről is szól. A cikkből kiderül, hogy kiszámítható, tekintélyes középosztálybeli életet remélt az a 160 férfi, aki 1939-ben végzett a magyar tisztképzés fellegvárában, a Ludovikán. A Rainer M. János a Századosok című kötetében azt tárta fel, hogy egészen másképp alakult a háborúról jobbára századosként hazatérő tisztek sorsa a következő évtizedekben. Akik 3,5 fél éves hadifogságot letöltve Magyarországon maradtak, nem gyakorolhatták hivatásukat. Csaknem harmaduk megpróbált a hadseregben maradni. És bár a a tiszthiány miatt néhányukat visszavették, hamarosan leszerelték őket. Egy kivétellel még a tartalékosi tiszti rendfokozatot is megvonták mindenkitől 1956 után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×