Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án.
Nyitókép: Mohai Balázs

Handó Tünde az Alkotmánybírósághoz fordulna – hetilapszemle

A Heti Válaszban interjút olvashatnak Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével, aki szerint évek óta kevés pénz jut a magyar irodalom fordítására. A Figyelőnek Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke beszélt arról, hogy szerinte az Alkotmánybíróság mondhatna véleményt az Országos Bírói Tanács működése miatt kirobbant vitáról. A HVG összeállítást közöl Rainer M. János történész ludovikás tisztekről szóló kötetéről.

A nyomtatott formában utoljára megjelenő Heti Válaszban interjút olvashatnak Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökével, aki a konzervatív oldalt is bírálva beszél az irodalmi életben meglévő világnézeti aránytalanságokról. Szentmártoni János szerint jelenleg nincs kultúrharc, ő inkább annak a híve, hogy az íróknak nem valami ellenében kell megfogalmazniuk magunkat, hanem valami érdekében. Szentmártoni János szerint évek óta kevés pénz jut a magyar irodalom fordítására, ezért olyan stratégiát kell kiépíteni, amellyel olyan alkotókat is be lehet mutatni a magyar és a külföldi közönségnek, akik eddig valami miatt nem rúghattak labdába.

A Figyelő interjút közöl az Országos Bírói Hivatal elnökével. Handó Tünde törvényértelmezése szerint nem törvényes az Országos Bírói Tanács működése mindaddig, amíg a tagok és a póttagok száma el nem éri a törvényben előírt létszámot. Handó Tünde úgy véli erről az értelmezési vitáról egyetlen szerv, az Alkotmánybíróság mondhatna véleményt. Az OBH elnöke úgy véli, a külső szemlélőnek abból fakad a rendezetlenség látszata, hogy néhány sértődött bíró meg tudja bolygatni azt a nyugalmat, ami eddig jellemezte a szervezet munkáját. Handó Tünde hangsúlyozta, hogy nem gondolt arra, hogy lemondjon.

A HVG összeállítást közöl Rainer M. János történész ludovikás tisztekről szóló kötetéről, amely a deklasszálódásról és visszaemelkedési kísérletekről is szól. A cikkből kiderül, hogy kiszámítható, tekintélyes középosztálybeli életet remélt az a 160 férfi, aki 1939-ben végzett a magyar tisztképzés fellegvárában, a Ludovikán. A Rainer M. János a Századosok című kötetében azt tárta fel, hogy egészen másképp alakult a háborúról jobbára századosként hazatérő tisztek sorsa a következő évtizedekben. Akik 3,5 fél éves hadifogságot letöltve Magyarországon maradtak, nem gyakorolhatták hivatásukat. Csaknem harmaduk megpróbált a hadseregben maradni. És bár a a tiszthiány miatt néhányukat visszavették, hamarosan leszerelték őket. Egy kivétellel még a tartalékosi tiszti rendfokozatot is megvonták mindenkitől 1956 után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×