eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke beszél a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel-Alapítvány Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok című konferenciáján a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. december 6-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

GDPR: a fokozatosság elve érvényesül a büntetéseknél

A fokozatosság elve érvényesül a büntetéseknél, ha az új uniós adatvédelmi irányelvek sérülnek - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi Attila arról is beszélt, hogy a cégek különféle célból küldenek emaileket a GDPR bevezetésére hivatkozva.

Az adatvédelmi rendelet már két éve hatályban van, a két éves felkészülési idő csütörtökön járt le, és péntektől kell alkalmazni a rendeletet élesben. Ez azt jelenti, hogy

a csütörtökön történő adatkezelésnek péntek reggel már GDPR-kompatibilisnek kellett lennie

- mondta Péterfaly Attila. "Nem kell pénteken bombázni az érintetteket, hogy adategyeztetésen vegyenek részt, vagy adjanak hozzájáruló nyilatkozatot. Amikor az adatkezelés jogalapja, az érintett hozzájárulása rendben volt az infotörvény alapján, és közérthető formában történt meg a tájékoztatás, abban az esetben nem kell új hozzájárulást beszerezni, tehát

nincs olyan rendelkezése a GDPR-nak, hogy minden hozzájárulást meg kell újítani május 25-ével"

- emelte ki az Adatvédelmi Hatóság elnöke.

Elmondta azt is, hogy a cégek különböző célból küldenek emaileket. Lehet olyan adatkezelés, aminél nem volt rendben a hozzájárulás, vagy nem is volt és most szeretnének jogalapot teremteni hozzá. De az is elképzelhető, hogy ezzel akarja az adatokat az adatkezelő pontosítani, hogy a rendelkezésre álló email cím aktuális-e még vagy sem - jelezte Péterfalvi Attila.

A napokban a BKIK türelmi időt kért a vállalkozásokra kiszabható GDPR-bírságok miatt. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a fokozatosság elve érvényesül a büntetéseknél. Az eset összes körülményének mérlegelésével kell a szankciókat alkalmazni.

"A fő cél az, hogy a jogellenes adatkezelés megszűnjön, a jogellenesen kezelt adatokat töröljék, illetőleg ahol lehet, ott jogszerűvé tegyék.

Erre erősít rá a bírság, maximálisan 20 millió euró (több mint 6 milliárd forint), és az infotörvénynek megfelelő szankcióként jelentkező 20 millió forintos bírságnak is lehet egyfajta visszatartó ereje, vagy büntetési célú megközelítése" - mondta.

Arra is figyelniük kell ugyanakkor, hogy a fokozatosság elvét érvényesíteni kívánó rendelkezést ne lehessen visszaélésre használni, ugyanis

a GDPR-nak pont az volt a célja, hogy ne vándoroljanak el az adatkezelők olyan országba, ahol gyengébb az adatvédelmi szabályozás, vagy alacsonyabb a bírság összege.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×